Több formában is részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem az orosz-ukrán háború miatt kialakult menekülthullám kezelésében.
Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói például az Edisonplatform közreműködésével hetente tartanak foglalkozásokat a Gyáli úti menekültszálláson - írja az egyetem. A hallgatók a március 21-i héten például a Do as I Alapítvány segítségével tartottak a kárpátaljai kicsiknek kutyás asszisztált foglalkozást.
Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatói pedig összeállítottak egy anonim kérdőívet, mellyel azokat szeretnék megszólítani, akik bármilyen formában segítettek az Ukrajnából a háború elől menekülő embereknek - szúrta ki a 444.hu.
„A kérdőívünk célja, hogy felmérjük az önkéntes segítségnyújtás egyéni mozgatórugóit, illetve hogy megértsük, milyen feltételek mellett marad fenn az önkéntes segítségnyújtás. Fontos kiemelni, hogy a kérdéseinkre nincsenek jó vagy rossz válaszok, azonban az eredményeket csak akkor tudjuk felhasználni, ha azokra őszintén válaszol. Ehhez kérjük az együttműködését” – írja az egyetem.
De mi lesz az ukrán hallgatókkal?
Magyar egyetemek is fogadnak Ukrajnából menekült hallgatókat. A pécsi egyetem két hete nyitotta meg egy jelentkezési felületet azoknak, akik a háború miatt nem tudják folytatni a tanulás Ukrajnában, az intézménynek ugyanis több mint száz angol nyelvű képzése van. A Semmelweis Egyetem is azt közölte korábban, hogy fogadnak külföldi orvostanhallgatókat. Más területen ugyan, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is megnyitotta képzéseit az Ukrajnából menekülők előtt, de a Tempus Közalapítványhoz is fordulhatnak azok a hallgatók és oktatók, akik Magyarországon maradnának. A helyzetről bővebben itt olvashattok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
