Az ELTE kutatói és hallgatói több formában is segítik az ukrán menekülteket

Több formában is részt vesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem az orosz-ukrán háború miatt kialakult menekülthullám kezelésében.

  • Eduline

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar hallgatói például az Edisonplatform közreműködésével hetente tartanak foglalkozásokat a Gyáli úti menekültszálláson - írja az egyetem. A hallgatók a március 21-i héten például a Do as I Alapítvány segítségével tartottak a kárpátaljai kicsiknek kutyás asszisztált foglalkozást.

Az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatói pedig összeállítottak egy anonim kérdőívet, mellyel azokat szeretnék megszólítani, akik bármilyen formában segítettek az Ukrajnából a háború elől menekülő embereknek - szúrta ki a 444.hu.

„A kérdőívünk célja, hogy felmérjük az önkéntes segítségnyújtás egyéni mozgatórugóit, illetve hogy megértsük, milyen feltételek mellett marad fenn az önkéntes segítségnyújtás. Fontos kiemelni, hogy a kérdéseinkre nincsenek jó vagy rossz válaszok, azonban az eredményeket csak akkor tudjuk felhasználni, ha azokra őszintén válaszol. Ehhez kérjük az együttműködését” – írja az egyetem.

De mi lesz az ukrán hallgatókkal?

Magyar egyetemek is fogadnak Ukrajnából menekült hallgatókat. A pécsi egyetem két hete nyitotta meg egy jelentkezési felületet azoknak, akik a háború miatt nem tudják folytatni a tanulás Ukrajnában, az intézménynek ugyanis több mint száz angol nyelvű képzése van. A Semmelweis Egyetem is azt közölte korábban, hogy fogadnak külföldi orvostanhallgatókat. Más területen ugyan, de a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is megnyitotta képzéseit az Ukrajnából menekülők előtt, de a Tempus Közalapítványhoz is fordulhatnak azok a hallgatók és oktatók, akik Magyarországon maradnának. A helyzetről bővebben itt olvashattok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.