A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az orosz támadások kezdete óta fogadja a háború sújtotta régiókból érkező menekülteket. Közben nekik is át kellett állniuk online oktatásra.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói február 24-ét követően először online oktatásra álltak át, majd rendkívüli szünetet hirdettek, mert a főiskola vezetői úgy döntöttek, megnyitják kollégiumaikat a háborús menekültek előtt.
A kollégiumokban éppen most 150-nél is több menekült él, de telt ház van a szintén a főiskolához tartozó Egán Ede Szakképzési Centrum tiszapéterfalvai és nagydobronyi kollégiumaiban és a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagydobonyi épületében is.
A főiskola hallgatói és oktatói máshogy is segítenek: az oroszul és ukránul is jól beszélők a fordításokban, háttérmunkákban segítenek, tolmácsként dolgoznak a határátkelők mindkét oldalán.
A főiskola ugyanakkor továbbra is várja az adományokat, amelyekből többek között tányérokat, edényeket, ágyneműt vásárolnának.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
