„Magányosnak és bűnösnek érzem magam": külföldön tanuló orosz egyetemisták meséltek a háborúról

Az ukrán-orosz háború másik oldala: sok külföldön tanuló orosz egyetemista érzi úgy, hogy egyedül maradt, pedig sem a háborút, sem az orosz elnököt nem támogatja.

  • Csik Veronika

Lydia 21 éves orosz hallgató, aki az egyik londoni egyetemen tanul. Amióta kitört a háború, megpróbál keveset beszélni az órákon – mondta a The Guardian kérdésére. Attól tart, ha csoporttársai felismerik az akcentusát, esetleg őt is hibáztatják majd a háborúért, amelyet egyébként ő maga is hevesen ellenez.

Sok más, szintén külföldön tanuló orosz egyetemistával együtt ő sem támogatja Vlagyimir Putyint vagy az orosz rezsimet. Oroszországban élő barátait a börtönbüntetés fenyegeti - mesélte a lapnak -, ha tiltakoznak a háború ellen.

Amikor a múlt héten az egyik előadó az orosz invázióról beszélt, „szégyellte magát, és csak el akart tűnni” - mondta. Kydia

Tatiana a cambridge-i egyetem egyik orosz doktorandusza. Ő azt mondja, bár a barátai és a témavezetője is támogatja, a háború borzalmával és az Oroszországban zajló események minden bizonytalanságával ő maga is küzd.

„Magányosnak és bűnösnek érzem magam. A családom biztonságban van, őket nem bombázzák, de úgy érzem, a hazám sötétbe borult" - mondja egy másik hallgató. Sokan attól is félnek, hogy ha az Oroszországban maradt szüleik és családtagjaik nem hagyják el rövidesen az országot, a határzárak, korlátozások miatt hamarosan nem is tudnak majd eljönni.

A brit egyetemek elsődleges feladatuknak az ukrán hallgatók támogatását tekintik, segítséget nyújtanak pénzproblémák, vízumkérdések esetén is - mondta a lapnak a Universities UK International vezetője. Viszont sok intézményben felveszik a kapcsolatot az összes oroszországi és fehérorosz diákkal is - tette hozzá.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.