„Magányosnak és bűnösnek érzem magam": külföldön tanuló orosz egyetemisták meséltek a háborúról

Az ukrán-orosz háború másik oldala: sok külföldön tanuló orosz egyetemista érzi úgy, hogy egyedül maradt, pedig sem a háborút, sem az orosz elnököt nem támogatja.

  • Csik Veronika

Lydia 21 éves orosz hallgató, aki az egyik londoni egyetemen tanul. Amióta kitört a háború, megpróbál keveset beszélni az órákon – mondta a The Guardian kérdésére. Attól tart, ha csoporttársai felismerik az akcentusát, esetleg őt is hibáztatják majd a háborúért, amelyet egyébként ő maga is hevesen ellenez.

Sok más, szintén külföldön tanuló orosz egyetemistával együtt ő sem támogatja Vlagyimir Putyint vagy az orosz rezsimet. Oroszországban élő barátait a börtönbüntetés fenyegeti - mesélte a lapnak -, ha tiltakoznak a háború ellen.

Amikor a múlt héten az egyik előadó az orosz invázióról beszélt, „szégyellte magát, és csak el akart tűnni” - mondta. Kydia

Tatiana a cambridge-i egyetem egyik orosz doktorandusza. Ő azt mondja, bár a barátai és a témavezetője is támogatja, a háború borzalmával és az Oroszországban zajló események minden bizonytalanságával ő maga is küzd.

„Magányosnak és bűnösnek érzem magam. A családom biztonságban van, őket nem bombázzák, de úgy érzem, a hazám sötétbe borult" - mondja egy másik hallgató. Sokan attól is félnek, hogy ha az Oroszországban maradt szüleik és családtagjaik nem hagyják el rövidesen az országot, a határzárak, korlátozások miatt hamarosan nem is tudnak majd eljönni.

A brit egyetemek elsődleges feladatuknak az ukrán hallgatók támogatását tekintik, segítséget nyújtanak pénzproblémák, vízumkérdések esetén is - mondta a lapnak a Universities UK International vezetője. Viszont sok intézményben felveszik a kapcsolatot az összes oroszországi és fehérorosz diákkal is - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.