„Magányosnak és bűnösnek érzem magam": külföldön tanuló orosz egyetemisták meséltek a háborúról

Az ukrán-orosz háború másik oldala: sok külföldön tanuló orosz egyetemista érzi úgy, hogy egyedül maradt, pedig sem a háborút, sem az orosz elnököt nem támogatja.

  • Csik Veronika

Lydia 21 éves orosz hallgató, aki az egyik londoni egyetemen tanul. Amióta kitört a háború, megpróbál keveset beszélni az órákon – mondta a The Guardian kérdésére. Attól tart, ha csoporttársai felismerik az akcentusát, esetleg őt is hibáztatják majd a háborúért, amelyet egyébként ő maga is hevesen ellenez.

Sok más, szintén külföldön tanuló orosz egyetemistával együtt ő sem támogatja Vlagyimir Putyint vagy az orosz rezsimet. Oroszországban élő barátait a börtönbüntetés fenyegeti - mesélte a lapnak -, ha tiltakoznak a háború ellen.

Amikor a múlt héten az egyik előadó az orosz invázióról beszélt, „szégyellte magát, és csak el akart tűnni” - mondta. Kydia

Tatiana a cambridge-i egyetem egyik orosz doktorandusza. Ő azt mondja, bár a barátai és a témavezetője is támogatja, a háború borzalmával és az Oroszországban zajló események minden bizonytalanságával ő maga is küzd.

„Magányosnak és bűnösnek érzem magam. A családom biztonságban van, őket nem bombázzák, de úgy érzem, a hazám sötétbe borult" - mondja egy másik hallgató. Sokan attól is félnek, hogy ha az Oroszországban maradt szüleik és családtagjaik nem hagyják el rövidesen az országot, a határzárak, korlátozások miatt hamarosan nem is tudnak majd eljönni.

A brit egyetemek elsődleges feladatuknak az ukrán hallgatók támogatását tekintik, segítséget nyújtanak pénzproblémák, vízumkérdések esetén is - mondta a lapnak a Universities UK International vezetője. Viszont sok intézményben felveszik a kapcsolatot az összes oroszországi és fehérorosz diákkal is - tette hozzá.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.