Az ukrán-orosz háború másik oldala: sok külföldön tanuló orosz egyetemista érzi úgy, hogy egyedül maradt, pedig sem a háborút, sem az orosz elnököt nem támogatja.
Lydia 21 éves orosz hallgató, aki az egyik londoni egyetemen tanul. Amióta kitört a háború, megpróbál keveset beszélni az órákon – mondta a The Guardian kérdésére. Attól tart, ha csoporttársai felismerik az akcentusát, esetleg őt is hibáztatják majd a háborúért, amelyet egyébként ő maga is hevesen ellenez.
Sok más, szintén külföldön tanuló orosz egyetemistával együtt ő sem támogatja Vlagyimir Putyint vagy az orosz rezsimet. Oroszországban élő barátait a börtönbüntetés fenyegeti - mesélte a lapnak -, ha tiltakoznak a háború ellen.
Amikor a múlt héten az egyik előadó az orosz invázióról beszélt, „szégyellte magát, és csak el akart tűnni” - mondta. Kydia
Tatiana a cambridge-i egyetem egyik orosz doktorandusza. Ő azt mondja, bár a barátai és a témavezetője is támogatja, a háború borzalmával és az Oroszországban zajló események minden bizonytalanságával ő maga is küzd.
„Magányosnak és bűnösnek érzem magam. A családom biztonságban van, őket nem bombázzák, de úgy érzem, a hazám sötétbe borult" - mondja egy másik hallgató. Sokan attól is félnek, hogy ha az Oroszországban maradt szüleik és családtagjaik nem hagyják el rövidesen az országot, a határzárak, korlátozások miatt hamarosan nem is tudnak majd eljönni.
A brit egyetemek elsődleges feladatuknak az ukrán hallgatók támogatását tekintik, segítséget nyújtanak pénzproblémák, vízumkérdések esetén is - mondta a lapnak a Universities UK International vezetője. Viszont sok intézményben felveszik a kapcsolatot az összes oroszországi és fehérorosz diákkal is - tette hozzá.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
