Megszólalt a Debreceni Egyetem: Putyin nem díszpolgára az intézménynek, mert nem vette át

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem díszpolgára a Debreceni Egyetemnek - közölte az intézmény a honlapján, az MTI szerint.

  • Eduline/MTI

Az egyetem sajtóirodája közleményében azt írta,

a Debreceni Egyetem szabályzata szerint a civis honoris causa kitüntetésre javasolt személynek nyilvános ünnepélyes szenátusi ülésen kell átvennie kitüntetését". 

Akinek azonban az oklevelét az egyetem nem adta át, az nem birtokosa a címnek, így nem jogosult annak viselésére - közölték. Hozzátették azt is, hogy az egyetem szenátusa a következő rendes ülésén napirendjére tűzi a kitüntetés odaítéléséről szóló határozatának hatályon kívül helyezését is.

Pénteken délelőtt hivatalos megkeresést is küldtünk az intézmény sajtóosztályának, választ azóta sem kaptunk.

Vlagyimir Putyin – aki csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában – 2017-ben kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, miután az intézmény szenátusa ezt megszavazta. Az orosz elnök díszpolgári címe már akkor komoly tiltakozást váltott ki, több tanszék azonnal elhatárolódott a döntéstől, az egyik tanszék akkor azt írta: a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk." Több oktató is felszólalt a döntés ellen, volt, aki professor emeritus címéről is lemondott tiltakozásképpen. A háború kirobbantása pedig újra aktuálissá tette a kérdést.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.