Az debreceni intézmény még 2017-ben adott kitüntetést az orosz elnöknek, aki február 24-én hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában. A háború kirobbanása óta egyre több embert foglalkoztat a kérdés: visszavonja-e az egyetem a kitüntetést.
Szeretnék érdeklődni Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről. Született-e olyan szenátusi döntés, amely visszavonja ezt?
- érkeznek a kommentek a Debreceni Egyetem Facebook-posztjai alá is. Az egyetem napok óta hallgat a korábban kiosztott díszpolgári címről.
Pénteken délelőtt hivatalos megkeresést is küldtünk az intézmény sajtóosztályának, választ azóta sem kaptunk. Azt szerettük volna megtudni, napirenden van-e, hogy a Debreceni Egyetem visszavonja Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét? Foglalkozik-e ezzel a kérdéssel az egyetem bármely testülete?
Vlagyimir Putyin – aki csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában – 2017-ben kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, miután az intézmény szenátusa ezt megszavazta. Az orosz elnök díszpolgári címe már akkor komoly tiltakozást váltott ki, több tanszék azonnal elhatárolódott a döntéstől, az egyik tanszék akkor azt írta: a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk." Több oktató is felszólalt a döntés ellen, volt, aki professor emeritus címéről is lemondott tiltakozásképpen. A háború kirobbantása pedig újra aktuálissá tette a kérdést.
Nem csak Debrecenben tüntették ki
Bár nem sok európai országban vannak egyetemi kitüntetései az orosz elnöknek, utánanéztünk hol nem vonták még vissza őket. Két egyetemet találtunk, például a görög National and Kapodistrian University of Athens is adott 2001-ben egy kitüntetést az orosz elnöknek, mint Görögországon kívüli politikai személynek.
Illetve a Belgrádi Egyetem is kitüntette egy díszdoktori címmel Vlagyimir Putyint, az ötlettel úgy tudni, az egyetem jogi karának dékánja állt elő, szerinte ugyanis Putyin megérdemli az elismerést a nemzetközi jog védelmében végzett munkájáért. Az egyetem honlapján hosszas keresés után sem találtuk ennek dokumentációját, azonban az orosz elnök Wikipédia-oldalán továbbra is szerepel az egyetem elismerése az egyetemi címek között.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
