Vlagyimir Putyin a Debreceni Egyetemtől még 2017-ben kapott díszpolgári címet.
Napirenden van-e, hogy a Debreceni Egyetem visszavonja Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét? Foglalkozik-e ezzel a kérdéssel az egyetem bármely testülete?
Ezeket a kérdéseket tettük fel péntek délelőtt a Debreceni Egyetem sajtóosztályának. Nem mi vagyunk az elsők, a Debreciner.hu debreceni portál csütörtökön ugyanerről érdeklődött az egyetem rektoránál, egyelőre – úgy tűnik – sikertelenül. Amint választ kapunk az egyetemtől, frissítjük cikkünket.
Vlagyimir Putyin – aki csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában – 2017-ben kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, miután az intézmény szenátusa ezt megszavazta. Az orosz elnök díszpolgári címe már akkor komoly tiltakozást váltott ki, a háború kirobbantása pedig újra aktuálissá tette a kérdést:
Miért is kapott díszpolgári címet az orosz elnök?
A hvg.hu a díszpolgári cím odaítélése után megszerezte az előterjesztést. A díszpolgári címet az egyetemi kitüntetések és címek adományozásáról szóló szabályzat szerint többek között az a belföldi vagy külföldi személy kaphatja meg, aki „munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését”.
Az orosz elnök – erről a hivatalos kommunikáció is kitért – a Paks II. projekttel „érdemelte ki” a címet, ugyanis „a magyar kormányzat” és az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a beruházásban.
A Debreceni Egyetem nemcsak Paks II. szakember-utánpótlásának képzésében vesz részt, de „olyan további kiegészítő tevékenységet is végez, mint a hazánkba érkező orosz szakemberek gyermekeinek általános és középiskolai, valamint természetesen felsőfokú oktatását biztosító tanári, oktatói gárda képzése, továbbképzése”.
„További célkitűzésként szerepel közös kereskedelmi projektekben való részvétel közös vállalatok létrehozása útján, olyan területeken, mint a nukleáris orvoslás, különböző betegségek diagnosztikája és kezelése, diagnosztikus és terápiás felhasználású radioaktív izotóp-készítmények, tudományos célokat szolgáló radiofarmakonok, az orvosi, valamint élelmiszeripari izotóptechnológia tárgykörébe tartozó gépek, berendezések fejlesztése, gyártása, valamint forgalmazása” – idézte az előterjesztést a hvg.hu.
A cím odaítélésnek apropója egyébként Putyin magyarországi látogatása volt.
Már 2017-ben tiltakoztak Putyin díszpolgári címe ellen
Az egyetem szenátusa egyébként 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, de a hvg.hu által kikért jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy az elektronikus szavazáson nem teljes létszámban vettek részt, a dokumentum szerint a szenátusi tagok „több mint 60 százaléka voksolt”. Összesen 57-en szavaztak, 3-an nemmel, 3-an tartózkodtak.
A díszpolgári cím odaítélése komoly tiltakozást váltott ki, több tanszék azonnal elhatárolódott a döntéstől, az egyik tanszék akkor azt írta: a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk." Több oktató is felszólalt a döntés ellen, volt, aki professor emeritus címéről is lemondott tiltakozásképpen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
