Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Napirenden van-e, hogy a Debreceni Egyetem visszavonja Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címét? Foglalkozik-e ezzel a kérdéssel az egyetem bármely testülete?
Ezeket a kérdéseket tettük fel péntek délelőtt a Debreceni Egyetem sajtóosztályának. Nem mi vagyunk az elsők, a Debreciner.hu debreceni portál csütörtökön ugyanerről érdeklődött az egyetem rektoránál, egyelőre – úgy tűnik – sikertelenül. Amint választ kapunk az egyetemtől, frissítjük cikkünket.
Vlagyimir Putyin – aki csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajnában – 2017-ben kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, miután az intézmény szenátusa ezt megszavazta. Az orosz elnök díszpolgári címe már akkor komoly tiltakozást váltott ki, a háború kirobbantása pedig újra aktuálissá tette a kérdést:
Miért is kapott díszpolgári címet az orosz elnök?
A hvg.hu a díszpolgári cím odaítélése után megszerezte az előterjesztést. A díszpolgári címet az egyetemi kitüntetések és címek adományozásáról szóló szabályzat szerint többek között az a belföldi vagy külföldi személy kaphatja meg, aki „munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem (…) jó hírnevének az erősítését”.
Az orosz elnök – erről a hivatalos kommunikáció is kitért – a Paks II. projekttel „érdemelte ki” a címet, ugyanis „a magyar kormányzat” és az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a beruházásban.
A Debreceni Egyetem nemcsak Paks II. szakember-utánpótlásának képzésében vesz részt, de „olyan további kiegészítő tevékenységet is végez, mint a hazánkba érkező orosz szakemberek gyermekeinek általános és középiskolai, valamint természetesen felsőfokú oktatását biztosító tanári, oktatói gárda képzése, továbbképzése”.
„További célkitűzésként szerepel közös kereskedelmi projektekben való részvétel közös vállalatok létrehozása útján, olyan területeken, mint a nukleáris orvoslás, különböző betegségek diagnosztikája és kezelése, diagnosztikus és terápiás felhasználású radioaktív izotóp-készítmények, tudományos célokat szolgáló radiofarmakonok, az orvosi, valamint élelmiszeripari izotóptechnológia tárgykörébe tartozó gépek, berendezések fejlesztése, gyártása, valamint forgalmazása” – idézte az előterjesztést a hvg.hu.
A cím odaítélésnek apropója egyébként Putyin magyarországi látogatása volt.
Már 2017-ben tiltakoztak Putyin díszpolgári címe ellen
Az egyetem szenátusa egyébként 90 százalékos többséggel támogatta az ötletet, de a hvg.hu által kikért jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy az elektronikus szavazáson nem teljes létszámban vettek részt, a dokumentum szerint a szenátusi tagok „több mint 60 százaléka voksolt”. Összesen 57-en szavaztak, 3-an nemmel, 3-an tartózkodtak.
A díszpolgári cím odaítélése komoly tiltakozást váltott ki, több tanszék azonnal elhatárolódott a döntéstől, az egyik tanszék akkor azt írta: a szenátus "a döntésével semmibe vette azokat a polgárait, akik a tudományos és az oktatási szabadság versenyfeltételei között járultak hozzá az intézmény nehezen megszerezhető jó híréhez. Az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk." Több oktató is felszólalt a döntés ellen, volt, aki professor emeritus címéről is lemondott tiltakozásképpen.
