Gyűlnek az aláírások az újabb nyelvvizsga-amnesztiáért, a kormány azonban - egyelőre - nem ad felmentést

Pár hete indítottak petíciót az újabb nyelvvizsgamentességért, eddig több ezren írták alá, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiáról.

  • Eduline

Eddig 8 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.

Azt írják, 2005 óta kötelező a diplomához a nyelvvizsga, de az „amnesztia” miatt tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is. Azok is felmentést kaptak, akik ugyanakkor kezdték el az egyetemet, főiskolát, mint az idén végzők, de nem 7 vagy 8 féléves képzést választottak, hanem 6 félévest. Ezért azt kérik, hogy a 2022-ben is legyen könnyítés.

Ezzel párhuzamosan fut egy másik aláírásigyűjtés is, amiben az aláírók a hallgatói önkormányzatok támogatását kérik az ügyben.

"A nyelvvizsgamentesség a 2022 nyaráig végző egyetemistáknak" petíciót rövid idő alatt több mint 7500-an írták alá. A HÖK-ök mégsem álltak a petíció mellé, a nyelvvizsga-amnesztia meghosszabbítása mellé" - áll a petícióban, amelynek péntek délelőtt 1100 aláírója volt.

A kormány nem döntött újabb felmentésről

Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek

- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi, január 13-ai kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.