Pár hete indítottak petíciót az újabb nyelvvizsgamentességért, eddig több ezren írták alá, a kormány azonban nem hozott döntést újabb amnesztiáról.
Eddig 8 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.
Azt írják, 2005 óta kötelező a diplomához a nyelvvizsga, de az „amnesztia” miatt tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is. Azok is felmentést kaptak, akik ugyanakkor kezdték el az egyetemet, főiskolát, mint az idén végzők, de nem 7 vagy 8 féléves képzést választottak, hanem 6 félévest. Ezért azt kérik, hogy a 2022-ben is legyen könnyítés.
Ezzel párhuzamosan fut egy másik aláírásigyűjtés is, amiben az aláírók a hallgatói önkormányzatok támogatását kérik az ügyben.
"A nyelvvizsgamentesség a 2022 nyaráig végző egyetemistáknak" petíciót rövid idő alatt több mint 7500-an írták alá. A HÖK-ök mégsem álltak a petíció mellé, a nyelvvizsga-amnesztia meghosszabbítása mellé" - áll a petícióban, amelynek péntek délelőtt 1100 aláírója volt.
A kormány nem döntött újabb felmentésről
Nem hozott a kormány a nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban külön döntést, amíg ez nem történik meg, az általános szabályok érvényesek
- mondta el újságírói kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi, január 13-ai kormányinfón. Hozzátette: talán valamivel nehezebb volt a nyelvoktatás feltételeit biztosítani tavaly is, de "alapvetően helyes döntés, hogy egy diplomás embertől elvárás, hogy egy nyelvet legalább középfokon beszéljen".
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
