A Diákhitel 2 és a Diákhitel Plusz is kamatmentes marad 2022 első fél évében, a szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata pedig továbbra is 1,99 százalék lesz – mondta Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója a Kossuth Rádióban.
Egy hétfői kormányrendeletről azt mondta, a szakképzési és felnőttképzési hitel helyét a „Képzési hitel 2” nevű kölcsön veszi át. Ez egy kamatmentes, kötött szakképzési és felnőttképzési hitelkonstrukció, amely 500 ezer forintig, a képzési díj erejéig igényelhető – mondta Magyar Péter.
A hitelt csak azok vehetik fel, akik a képzési díj 20 százalékát befizetik, bizonyos képzések pedig kikerültek az igénylés köréből, illetve csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik például egyéves folyamatos jogviszonnyal rendelkeznek.
A kötött felhasználású termékre nagyobb volt az igény - magyarázta, és arra is kitért, hogy a szabad felhasználású terméknél (ez a jövőben nem érhető el) voltak visszaélések, nem is az igénylők, hanem bizonyos felnőttképzési intézetek részéről. Vizsgálatok is indultak az ügyben.
Az újra elérhető, szabad felhasználású Diákhitel Pluszt majdnem 10 ezren vették fel, de rekordot döntött a szabad felhasználású Diákhitel 1-et kérvényezők száma is, amelynek maximális havi összege 150 ezer forint. Minden harmadik önköltséges hallgató felvette a kamatmentes Diákhitel 2-t is.
Magyar Péter hozzátette: a második gyerek megszületése után továbbra elengedik az édesanya diákhitel-tartozásának a felét, a harmadik után az egészet. Az elmúlt három évben majdnem 4000 édesanya 7 milliárd forintos diákhitel-tartozását engedték el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
