Közzétették a Covid-kérdőívek eredményét az ELTE-n

Friss eredményeket tett közzé az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az egyetem járványügyi kérdőívéből.

  • Csik Veronika

"Az adatok nem tekinthetők reprezentatívnak, és a válaszok jelentős része nem igazolt laboreredményen, hanem a kitöltő vélekedésén alapszik (az ilyen típusú kérdések szélesebb merítésben, de kevésbé megbízható információt adnak). A friss adatok alapján az egyetemen a fertőzési arány a stabilizálódás jeleit mutatja" - közölte az egyetem. Az ELTE a tanév eleje óta hetente kéri arra a hallgatókat és a dolgozókat, hogy töltsék ki a kérdőívet, amely rákérdez arra, van-e felső légúti tünetük, esetleg pozitív teszteredményük.

Vagyis úgy tűnik, hogy az elmúlt egy-két hétben jelentősen nem emelkedett az egyetemen tanuló vagy dolgozó igazolt fertőzöttek vagy Covid-gyanús betegek száma.

Az utolsó héten nem volt karanténban a teszttel diagnosztizált Covid-fertőzöttek 9,3%-a, az összes (diagnosztizált vagy vélekedésen alapuló) Covid-fertőzött 36,3%-a, valamint (Covid-státusztól függetlenül) az enyhe légúti tüneteket mutató válaszadók 73.8%-a, és az erős légúti tüneteket mutató válaszadók 38.9%-a.

ELTE

Ami az egyetemisták tüneteit illeti, sokan nyilatkoztak úgy, hogy enyhe tüneteik voltak csak - az egyetem szerint enyhe tünetnek számít a köhögés, erősnek pedig a láz, a nehézlégzés és az egyéb „influenzaszerű tünetek”. Erős tünetei a kitöltők körülbelül negyedének volt az utóbbi időszakban.

Az egyetem több karon is szigorított

A bölcsészkaron az előadásokat a szorgalmi időszak végéig online tartják meg, a jogi karon pedig a vizsgákat szervezik majd online formában. Az informatikai karon - ahol már az szemeszter elején két csoportra osztották a hallgatókat, felváltva járhatnak be az egyetemre - a hiányzásokra vonatkozó szabályokon változtattak. Ott egyébként nem elég a sebészi vagy a szövetmaszk, legalább ffp2-es maszkot kell viselni az épületben.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.