Változtattak a tanulmányi szabályokon az ELTE-n a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt

Változtatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a hiányzásokra vonatkozó szabályokon a koronavírus-járvány miatt.

  • Szabó Fruzsina

Az egyetem oldalán az áll, hogy szeptember 6-a óta hetente mérik fel a hallgatók és dolgozók „járványérintettségét”. „Ezekből látható, hogy az egyetemet is elérte a fertőzéshullám, az egyetemi polgárok körében is jelentősen nő a fertőzöttek száma” – írják.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt átmeneti tanulmányi és vizsgaszabályokat írt az egyetem, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.

Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg.

A hiányzásokra vonatkozó szabályokon is módosítottak: ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.