Kötelező oltás: részletes tájékoztatót tett közzé az ELTE

Részletes tájékoztatót küldött a koronavírus elleni kötelező védőoltásról az oktatóknak, dolgozóknak az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Ebben azt írják, a külsős óraadókat is kötelezik arra, hogy – ha eddig nem tették – oltassák be magukat.

  • Eduline

„Az egyetem valamennyi foglalkoztatottja – ha eddig nem tette meg – köteles felvenni a koronavírus elleni védőoltást és azt igazolni 2021. december 15-ig” – olvasható a tájékoztatóban, amely arra is kitér, hogy vannak olyan foglalkoztatottak, akikre a 2022. január 31-i határidő vonatkozik majd, ők erről külön értesítést kapnak.

„Valamennyi oltásra kötelezett a kétdózisú vakcina esetén köteles felvenni a védőoltás 2. dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban és azt igazolni. Az egyetem a külső óraadókat is kötelezi, hogy – ha eddig nem tették – a fentiek szerint oltassák be magukat és azt igazolják. Az egyetem felszólítja a hallgatókat is, ha eddig nem tették, oltassák be magukat” – írják.

Hozzáteszik azt is, hogy ha a hallgatók egészségügyi vagy szociális intézményben, esetleg állami intézményben szeretnének szakmai gyakorlatot végezni, akkor is szükségük lesz a védettségi igazolványra.

Az ELTE egyébként már a tanév elejétől anonim kérdőívekkel méri fel a hallgatók és a dolgozók átoltottságát, erről itt olvashattok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.