Újra fel kell venni a maszkot a tömegközlekedésben - így döntött csütörtökön a kormány. A legtöbb egyetemen már eddig is el kellett takarni az orrot és a szájat, mostantól pedig a budapesti mozikban és színházakban is maszkot kell viselni, és sok könyvtárban is. Hol kell maszk, és hol nem? Utánajártunk.
November elsejétől újra kötelező a maszk a tömegközlekedésben – ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Ez azt jelenti, hogy jövő héttől egyetemre, iskolába vagy munkába menet el kell takarni az orrot és a szájat, ha buszra, villamosra, metróra vagy vonatra szálltok, de a pályaudvarokon és a megállóhelyeken is kell a maszk. Aki nem veszi fel a maszkot, azt leszállíthatják a járműről, sőt pótdíjat is fizettethetnek vele.
Karácsony Gergely főpolgármester a budapesti mozikban és színházakban is elrendelte a maszkviselést november 1-től.
Egyetemek: van, ahol csak novembertől kötelező a maszk
A legtöbb felsőoktatási intézményben már hetek óta maszkot kell viselni. Voltak olyan egyetemek – például az ELTE vagy a Debreceni Egyetem – ahol az őszi félév kezdete után alig néhány héttel újra előírták a kötelező maszkhasználatot. Mára pedig a legtöbb egyetemen hasonló szabály van érvényben: a fentiek mellett a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetemen a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Semmelweis Egyetemen, a Testnevelési Egyetemen, a Műegyetemen és a Zeneakadémián is kötelező maszkot viselni.
A legtöbb egyetemi szabályzat arra is kitér, hogy a maszkhasználat nemcsak az előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati órákon, hanem valamennyi közösségi térben előírás, így például az egyetemi könyvtárakban is fel kell venni a maszkot.
A Semmelweis Egyetem néhány nappal ezelőtt döntött a kötelező maszkviselés bevezetése mellett, az oldalukon külön kiemelik, hogy a szabályozás a Központi Könyvtár területén is érvényes. A Szegedi Tudományegyetemen már október 5. óta érvényben a kötelező maszkhasználat: a szabály itt is kiterjed a könyvtár területére, emellett pedig a távolságtartást is kérik. A Dunaújvárosi Egyetemen múlt héten vezették be a maszkhasználatot, mely szintén érinti a könyvtárat is.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
