Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói.
Úgy néz ki, a helyzet egy ideig nem változik. "Mikor várható a felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának jelentős növelése?" - tette fel a kérdést Bencsik János független országgyűlési képviselő a minisztériumnak.
A képviselőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt, hangsúlyozva, a kormánynak komoly célja az egyetemisták támogatása, de a feltett kérdésre nem adott választ. Kiemelte,
jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ami a jelentkezők több mint négyötöde kaphat szállást.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy az Országos Kollégium Fejlesztési Stratégia keretében minden évben egy milliárd forinttal támogatják a kollégiumok felújítását, korszerűsítését. Ennek keretében több egyetem - többek között a BME, BGE, ELTE, ÓE és az SE - diákjai felújított kollégiumban lakhatnak. Ez azonban önmagában a helyhiányt nem oldja meg.
Hogy lehetne több férőhely?
A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan „több, mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.
A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van. 10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – mondta korábban az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
