Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói.
Úgy néz ki, a helyzet egy ideig nem változik. "Mikor várható a felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának jelentős növelése?" - tette fel a kérdést Bencsik János független országgyűlési képviselő a minisztériumnak.
A képviselőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt, hangsúlyozva, a kormánynak komoly célja az egyetemisták támogatása, de a feltett kérdésre nem adott választ. Kiemelte,
jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ami a jelentkezők több mint négyötöde kaphat szállást.
Az államtitkár azt is hozzátette, hogy az Országos Kollégium Fejlesztési Stratégia keretében minden évben egy milliárd forinttal támogatják a kollégiumok felújítását, korszerűsítését. Ennek keretében több egyetem - többek között a BME, BGE, ELTE, ÓE és az SE - diákjai felújított kollégiumban lakhatnak. Ez azonban önmagában a helyhiányt nem oldja meg.
Hogy lehetne több férőhely?
A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan „több, mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.
A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van. 10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – mondta korábban az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.