Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A hvg.hu azt írta, az Alkotmánybíróság határozatában a kormány 2020. november végén hatályba lépett rendeletére hivatkozott. Annak értelmében az egyetem fenntartója megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem garantálhatóak, így a felsőoktatásban résztvevők számára a rendkívüli helyzettel érintett félév nem számít bele a finanszírozott félévek számába.
Ahogy arról tavaly beszámoltunk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapítványi kuratóriuma október végén függesztette fel az oktatást az intézményben, mert az egyetem új vezetése a hallgatói blokád miatt nem tudta elfoglalni hivatalát, egyetlen érdemi döntéshozó sincs az épületben, nem látnak rá az oktatás tényleges folyamatára. Hozzátették azt is, hogy az elfoglalt épületekben "aggasztóak a higiénés viszonyok", rendszeres az alkoholfogyasztás és a dohányzás, "ilyen körülmények között az oktatás feltételei az SZFE létesítményeiben felelősséggel nem biztosíthatók".
Az Ab határozatában megállapította, hogy támadott szabályozás érvényesülése nem sérti a felsőoktatási autonómiát, ha a fenntartó a döntése meghozatala során a felsőoktatási intézménnyel együttműködve, a "felsőoktatási intézményi autonómia letéteményesének" egyetértésével hozta meg a támadott rendelet szerinti intézkedését. "A szenátus egyetértésének megléte vagy hiánya azonban olyan tényállásmegállapítási, bizonyítási és bizonyítékértékelési kérdésnek minősül, mely a rendes bíróság hatásköre és feladata" - írják.
Azt is hozzátették, hogy a rendelet szabályozása a felsőoktatáshoz való jogot szükséges és arányos mértékben korlátozza, mert az kizárólag a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozik, és egy speciális jog gyakorlását teszi lehetővé a fenntartónak, az egyetem szenátusának egyetértésével. Az elháríthatatlan rendkívüli körülmény megléte is a rendes bíróság által felülvizsgálható ténykérdés, így a bíróság olyan megállapításra is juthat, hogy a fellépő rendkívüli helyzet egyes jellemzői nem eredményezték azt, hogy a helyzet ne lett volna elhárítható.
A határozathoz különvéleményt fogalmazott meg Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs alkotmánybíró. Utóbbiban az áll, hogy "a támadott rendelkezés nem a fenntartó és szenátus együttműködéséről rendelkezik, épp ellenkezőleg, a fenntartó kizárólagos döntési kompetenciájába utalja annak megítélését, hogy a félév elfogadható-e. Ebből egyenesen következik, hogy a rendelkezés nem felel meg annak a követelménynek, amit nem csupán az Alkotmánybíróság előző döntésben emelt ki a rendelkező részében, hanem amely gyakorlatot maga a többségi indokolás is közvetlenül az Alaptörvény X. és XI. cikkére vezet vissza. Ezért a rendelkezés megsemmisítésének lett volna helye."
