Rettegnek az afgán nők, talán sohasem térhetnek vissza az egyetemekre

A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.

  • Bezzeg Hanna

Az afgán magánegyetemeket szigorú szabályokkal nyitották meg szeptember elején: a nők a férfiaktól elválasztva tanulhatnak, és nikábot, azaz az egész arcot eltakaró, csupán a szemeknek helyet hagyó kendőt kell viselniük. Külön ki- és bejáraton kell közlekedniük, az órák alatt pedig egy függöny választja el őket a férfiaktól. A lányosztályokban csak nők és „erkölcsös, idős férfiak” oktathatnak, és a folyosókon is minimalizálni kell a két nem közti érintkezést.

Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak

A magánegyetemekkel ellentétben az állami intézmények még nem nyitották meg kapuikat – sem a nők, sem pedig a férfiak nem térhettek vissza az előadótermekbe. A nyitást erre a hétre tervezték, az újraindulás pedig feltehetően azért késik, mert még nem sikerült megteremteni a „megfelelő” muszlim környezetet az intézményekben, és egyelőre a női hallgatók utaztatását sem sikerült megszervezni.

A Kabuli Egyetem élére a napokban új alkancellárt ültettek: Muhammad Ashraf Ghairat kinevezése nagy vihart kavart felsőoktatási körökben – az egyetem oktatói közül hetvenen jelentették be felmondásukat, többen Ghairat szakmai eredményeit kifogásolták. Az új alkancellár ugyanis egyetlen BA-diplomával rendelkezik, míg elődje, Osman Baburi egy elismert, PhD végzettségű szakember volt - írja a Hindustan News.

A vezetőváltás a közösségi médiában is hullámokat kavart. Egy Twitter-profil Ghairat nevével és fotójával ellátva tweetelt az alkancellár nevében, egyik posztjában például az állt, hogy „ a nők nem térhetnek vissza az egyetemekre vagy a munkahelyükre, amíg ki nem alakítjuk a megfelelő, muszlim környezetet”.

A Twitter-fiókra a tálib kormány is hamar felfigyelt, és nem sokkal később kiderült, hogy a profil nem az alkancellárhoz, hanem egy kabuli egyetemistához tartozik, aki Ghairat kinevezése után csalódottságában és dühében kezdett posztolni - tudta meg a CNN.

„Azért döntöttem úgy, hogy létrehozom ezt a profilt, mert dühös és csalódott vagyok a tálib hatalomátvétel óta – és nemcsak én, hanem az összes afgán, az összes osztálytársam és a barátaim is. Mindenki el van keseredve, mert nem látjuk a jövőnket. A profilt paródiának szántam, nem hittem, hogy ekkora figyelem övezi majd”

– írja a 20 éves Mahmoud.

Mi lesz, ha újranyitnak az egyetemek?

Ha ez egyáltalán be fog következni, akkor feltehetőleg hasonló szabályokat kell majd követni, mint a magánegyetemeken – írja a New York Times. A koedukált oktatásnak tehát vége lehet, a női hallgatókat pedig egyedül női oktatók taníthatnák. A probléma az, hogy az egyetemi oktatói kar nagyjából lefeleződött a tálib hatalomátvétel után, a tanárok 50 százaléka hagyta el vagy tervezi elhagyni állását. A női oktatók esetében még súlyosabbak a statisztikák, ők eleve kevesen vannak. A jelenlegi szabályok miatt a legtöbb női oktató nem térhetett vissza munkahelyére, így kérdéses, hogy az egyetemek újraindulása esetén ki taníthatná majd a nőket.

A lányok a középiskolákba sem térhettek vissza

Korábban írtunk arról, hogy az egy hónapos rendkívüli szünet után csak a fiúk számára indult újra a középfokú oktatás. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről nem tett említést, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.

 

 

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.