Rettegnek az afgán nők, talán sohasem térhetnek vissza az egyetemekre

A tálibok hatalomátvételekor Afganisztán új urai azt ígérték, a nők is dolgozhatnak és tanulhatnak majd. A magánegyetemek megnyitottak, az állami felsőoktatási intézmények továbbra is zárva tartanak - az afgán lányok pedig sötét jövő elé néznek.

  • Bezzeg Hanna

Az afgán magánegyetemeket szigorú szabályokkal nyitották meg szeptember elején: a nők a férfiaktól elválasztva tanulhatnak, és nikábot, azaz az egész arcot eltakaró, csupán a szemeknek helyet hagyó kendőt kell viselniük. Külön ki- és bejáraton kell közlekedniük, az órák alatt pedig egy függöny választja el őket a férfiaktól. A lányosztályokban csak nők és „erkölcsös, idős férfiak” oktathatnak, és a folyosókon is minimalizálni kell a két nem közti érintkezést.

Az állami egyetemek egyelőre zárva tartanak

A magánegyetemekkel ellentétben az állami intézmények még nem nyitották meg kapuikat – sem a nők, sem pedig a férfiak nem térhettek vissza az előadótermekbe. A nyitást erre a hétre tervezték, az újraindulás pedig feltehetően azért késik, mert még nem sikerült megteremteni a „megfelelő” muszlim környezetet az intézményekben, és egyelőre a női hallgatók utaztatását sem sikerült megszervezni.

A Kabuli Egyetem élére a napokban új alkancellárt ültettek: Muhammad Ashraf Ghairat kinevezése nagy vihart kavart felsőoktatási körökben – az egyetem oktatói közül hetvenen jelentették be felmondásukat, többen Ghairat szakmai eredményeit kifogásolták. Az új alkancellár ugyanis egyetlen BA-diplomával rendelkezik, míg elődje, Osman Baburi egy elismert, PhD végzettségű szakember volt - írja a Hindustan News.

A vezetőváltás a közösségi médiában is hullámokat kavart. Egy Twitter-profil Ghairat nevével és fotójával ellátva tweetelt az alkancellár nevében, egyik posztjában például az állt, hogy „ a nők nem térhetnek vissza az egyetemekre vagy a munkahelyükre, amíg ki nem alakítjuk a megfelelő, muszlim környezetet”.

A Twitter-fiókra a tálib kormány is hamar felfigyelt, és nem sokkal később kiderült, hogy a profil nem az alkancellárhoz, hanem egy kabuli egyetemistához tartozik, aki Ghairat kinevezése után csalódottságában és dühében kezdett posztolni - tudta meg a CNN.

„Azért döntöttem úgy, hogy létrehozom ezt a profilt, mert dühös és csalódott vagyok a tálib hatalomátvétel óta – és nemcsak én, hanem az összes afgán, az összes osztálytársam és a barátaim is. Mindenki el van keseredve, mert nem látjuk a jövőnket. A profilt paródiának szántam, nem hittem, hogy ekkora figyelem övezi majd”

– írja a 20 éves Mahmoud.

Mi lesz, ha újranyitnak az egyetemek?

Ha ez egyáltalán be fog következni, akkor feltehetőleg hasonló szabályokat kell majd követni, mint a magánegyetemeken – írja a New York Times. A koedukált oktatásnak tehát vége lehet, a női hallgatókat pedig egyedül női oktatók taníthatnák. A probléma az, hogy az egyetemi oktatói kar nagyjából lefeleződött a tálib hatalomátvétel után, a tanárok 50 százaléka hagyta el vagy tervezi elhagyni állását. A női oktatók esetében még súlyosabbak a statisztikák, ők eleve kevesen vannak. A jelenlegi szabályok miatt a legtöbb női oktató nem térhetett vissza munkahelyére, így kérdéses, hogy az egyetemek újraindulása esetén ki taníthatná majd a nőket.

A lányok a középiskolákba sem térhettek vissza

Korábban írtunk arról, hogy az egy hónapos rendkívüli szünet után csak a fiúk számára indult újra a középfokú oktatás. A tálib kormány közleményében a lányokról, tanítónőkről és tanárnőkről nem tett említést, így egyelőre nem lehet tudni, a gyengébbik nem képviselői mikor térhetnek vissza az iskolákba.

 

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.