Néhány órán belül kiderül, megkapja-e az orvosi Nobel-díjat Karikó Katalin

Október 4. és 11. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat. Hétfőn az orvosi-élettani kategóriában hirdetnek nyertes Stockholmban, az esélyesek között van Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője is.

  • Eduline

A G7 cikke szerint szoros verseny várható Karikó Katalin és Drew Weissman között, aki szintén ezen a területen munkálkodott. Azt is hozzáteszik ugyanakkor, hogy ha a magyar kutató nem kapja meg az orvosi Nobel-díjat, akkor szerdán még esélye lehet a kémiai Nobel-díjra, az mRNS óriásmolekulán végzett módosítás ugyanis belefér a biokémiába.

A lap ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a szakma kevésbé tartja valószínűnek a kémiai Nobel-díjat, mert a kutatás eredeti célja és eredménye is a gyógyítás, megelőzés volt.

Orvosi Nobel-díjat eddig egyébként két magyar kapott. 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig Békésy György munkáját ismerték el a kitüntetéssel - közös vonásuk, hogy mindketten emigráltak Magyarországról. Más, magyar felmenőkkel rendelkező, de nem Magyarországon született kutató is kapott orvosi Nobel-díjat, például Bárány Róbert vagy Daniel Carleton Gajdusek.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu