A világ kétszáz legjobb orvosi egyeteme közé jutott a Semmelweis

Nagyot javított tavalyi helyezésén a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) legfrissebb szakterületi rangsorában. Az orvos- és egészségtudomány területen a világ legjobb kétszáz felsőoktatási intézménye közé került, míg az élettudományokban a legjobb háromszázban végzett.

  • Szabó Fruzsina

A Semmelweis Egyetem a legjobb magyar felsőoktatási intézmény a THE legfrissebb, 2022-es szakegyetemi világrangsora szerint. Az orvos- és egészségtudományi területen negyvenöt helyezést javítva a 176-200. pozíció közé került az egyetem, amely a tavalyi listán még a 201-250. tartományban szerepelt. A többi hazai orvosképző egyetem a 401-500. kategóriába került a rangsorban - olvasható az intézmény közleményében.

Hatvan hellyel lépett előre a Semmelweis Egyetem az élettudományok területén: az intézmény a tavalyi 301-400. pozícióból a 251-300. hely közé jutott. A többi orvosképző egyetemet az 501-600., 601-800. pozíciók között rangsorolták.

Az összeállítás készítői öt terület mutatói alapján rangsorolják az intézményeket, ezek közül az oktatás és az idézettség terén lépett előre leginkább a Semmelweis Egyetem, a többi indikátor a kutatást, a nemzetköziséget és az ipari bevételeket méri. 

A Times Higher Education (THE) több szakterület rangsorát is elkészíti minden évben, most négy tudományterület listáit tették közzé. Az általános felsőoktatási rangsorról itt találjátok cikkünket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.