Jöjjenek a számok: ennyit kereshettek a legnépszerűbb egyetemi képzések diplomáival

Mérnökinformatikus, nemzetközi gazdálkodás vagy pénzügy és számvitel - mutatjuk, mennyit kereshettek velük. Korábbi cikkben összegyűjtöttük az öt legnépszerűbb szak elvégzése utáni kilátásokat, most következzen további öt kedvelt képzés és a diplomaszerzés utáni lehetőségek.

  • Bezzeg Hanna

Mérnökinformatikus

Az informatikai képzések évek óta tarolnak a felvételi jelentkezésen, ezt a szakot 4900-an jelölték meg. Mérnökinformatikusként a 2017/18-as tanévben 849 hallgató végzett, legtöbben (346 fő) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte a diplomáját. A hallgatók 68%-a nem folytatja tanulmányait, 30%-uk viszont mesterképzésbe kezd. Jellemzően a diplomaszerzést követő 1,04 hónapban munkába állnak, legtöbben (több, mint 40%-uk) szoftverfejlesztőként helyezkedik el és átlagosan havi 521 015 forintnyi bruttó jövedelmet kapnak.

Nemzetközi gazdálkodás

A gazdálkodási és menedzsment, illetve a kereskedelem és marketing szak mellett idén is nagy népszerűségnek örvendett a nemzetközi gazdálkodás képzés, ahová 3800-an jelentkeztek. A 2017/18-as tanévben 585 hallgató végezte el ezt a szakot. A végzettek 64%-a nem tanul tovább, 30%-uk viszont mesterképzésre jelentkezik. A legtöbb hallgató a Budapesti Gazdasági Egyetemen diplomázott nemzetközi gazdálkodás szakon. A végzettek átlagosan 1,19 hónap alatt találnak munkát, legtöbben kereskedelmi ügyintézőként dolgoznak. A jövedelem, amit munkájukért hazavisznek, havonta átlagosan bruttó 423 793 forint.

Pénzügy és számvitel

Ez a gazdasági szak is évről-évre sok jelentkezőt vonz, idén 3700-an jelölték meg. Ezen a szakon a 2017/18-as tanévben 685 fő végzett, legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemen (164 fő) és a Budapesti Gazdasági Egyetemen (163 fő) szerezték diplomájukat. A diplomások 65%-a nem folytatja tanulmányait más képzésen, 30%-uk választ valamilyen mesterképzést. Legtöbben (18%) könyvelőként helyezkednek el a munkaerőpiacon, átlagosan 1,03 hónap alatt sikerül munkát találniuk, melyért átlagosan bruttó havi 393 865 forintot vihetnek haza.

Programtervező informatikus

Egy újabb népszerű szak az informatikai képzések sorából, ide ebben az évben 3700-an adták be jelentkezésüket. A 2017/18-as tanévben 457 hallgató végzett programtervező informatikusként, legtöbben (227 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjaként. Közülük csupán 27%-a jelentkezik mesterképzésre, 70%-uk a munka világában helyezkedik el, legtöbben (64%) szoftverfejlesztőként. Ezzel a diplomával havonta átlagosan bruttó 486 399 forintot keresnek.

Kommunikáció- és médiatudomány

Ez a szak is évről-évre helyet kap a legnépszerűbb képzések listáján, 2021-ben 3600-an jelölték meg. A 2017/18-as tanévben 459 hallgató végzett ezen a szakon, legtöbben (105) a METU-n diplomáztak. 66%-uk nem tanul tovább, 27% viszont mesterképzésben folytatja a tanulmányait. Legtöbben újságíróként, rádióműsor-, televízióműsor szerkesztőként helyezkednek el, a diploma kézhez kapásától számított 2 hónapon belül. Az ezen a szakon végzettek átlagosan 263 458 forint bruttó havi jövedelmet visznek haza.

Ha kíváncsiak vagytok további öt, népszerű képzés diploma utáni lehetőségeire, akkor kattintsatok az alábbi cikkre:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.