A felvételi legnépszerűbb képzései idén sem okoztak meglepetést: a legtöbb diákot ebben az évben is a gazdasági és informatikai képzések vonzottak, de népszerű volt a pszichológia és az ápolás és betegellátás szak is. Összegyűjtöttük, mennyit kereshettek végzett hallgatóként az öt legkedveltebb szak diplomájával.
Gazdálkodási és menedzsment
Ez a képzés évek óta vezeti a legnépszerűbb szakok listáját, idén is ide jelentkezett a legtöbb diák – több, mint tízezren jelölték meg ezt a szakot. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a 2017/18-as tanévben 1244-en végezték el a gazdálkodási és menedzsment szakot, közülük legtöbben (238 fő) a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát. A végzett hallgatók 55,66 százalékát tették ki a lányok, és 44,34 százalékukat adták a fiúk. A végzettek 63,75%-a nem folytatta tanulmányait, míg 31,75%-uk mesterképzésen tanult tovább. 54,26%-uk dolgozik, 24,28%-uk pedig egyszerre tanul és dolgozik: az ezen a szakon végzettek átlagosan bruttó 377 796 forintot visznek haza.
Kereskedelem és marketing
A második legnépszerűbb képzés is a gazdasági területhez tartozik, a kereskedelem és marketing szakra idén 6700-an jelentkeztek. A 2017/18-as tanévben 790 hallgató szerzett diplomát ezen a képzésen, akiknek 62,28%-a dolgozik, méghozzá átlagosan bruttó havi 332 ezer forint átlagjövedelemért. A hallgatók átlagosan 1,36 hónap után álltak munkába, 74,05%-uk pedig diplomás munkát végez.
Pszichológia
Évek óta helyet kap a legkedveltebb szakok listájában a pszichológia, ebben az évben 5800-an jelentkeztek erre a képzésre. Ezen a szakon a 2017/18-as tanévben 551 hallgató végzett, legtöbben (156-an) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát. A nemek megoszlása érdekes, a végzettek 81,49%-át a lányok teszik ki, a fiúk csupán 18,51%-kal képviseltetik magukat. A hallgatók 83,48%-a mesterképzésben tanul tovább, 10,16%-uk pedig dolgozik, legtöbben szociális munkás és tanácsadóként, vagy pszichológusként helyezkednek el – havi bruttó átlagjövedelmük 274 ezer forint.
Jogász
Az osztatlan jogászképzésre idén 5300-an próbáltak bejutni. Ezt a szakot a 2017/18-as tanévben 971-en végezték el, közülük legtöbben (277) az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói voltak, de sokan (260) szereztek diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. A végzettek 82,18%-a nem folytatta tanulmányait, 70,75%-uk dolgozik. Legtöbben ügyvédként, jogászként, jogtanácsosként, vagy egyéb, magasan képzett ügyintézőként helyezkedtek el, átlagosan több mint 306 ezer forintnyi bruttó havi átlagjövedelemért dolgoznak.
Ápolás és betegellátás
Ez a szak vonzza azokat, akik ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, vagy gyógytornásznak készülnek; idén ötezren jelölték meg valamelyik helyen. A 2017/18-as tanévben 817 hallgató végzett ápolás és betegellátás szakon, közülük 90,25%-uk nő, 9,75%-uk pedig férfi volt. A hallgatók nagy része nem folytatta tanulmányait a diplomaszerzés után, ellenben 77,16%-uk dolgozik. A végzettek jelentős része (37,60%) gyógytornászként helyezkedett el, kisebb arányuk szülésznőként (7,84%), ápolóként (9,44%) vagy dietetikusként (7,20%) dolgozik, havi átlagos 287 203 forintnyi bruttó jövedelemért.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
