Megvannak az első számok: az ELTE hallgatóinak 87 százaléka oltatta be magát

Az egyetem még a tanév elején indított önkéntes és anonim felmérést az oltottsági arányokról, az eredmény pedig jóval az országos átlag fölött van.

  • Bezzeg Hanna

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem közleményében úgy fogalmaz, bár jelenléti formában kezdték a tanévet, annak fenntarthatósága érdekében fontosnak tartották felmérni az oltottsági arányt az intézményben.

A kérdőívet szeptember 7-ig közel huszonkétezer ELTE-polgár (hallgató, oktató, munkatárs) töltötte ki: a válaszadók mintegy 90%-a megkapta mindkét oltást, további 2% pedig tervezi, hogy beoltatja magát. A legnagyobb az átoltottsági arány az oktatók és a kutatók körében, itt a válaszadók 97%-a vette fel az oltást. Ez az arány a hallgatók körében 87%, az egyetemi munkatársak esetében pedig 90%. Az összes válaszadó 7%-a ugyanakkor továbbra is úgy nyilatkozott, hogy nem kapott oltást és nem is tervezi felvenni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE szigorú egészségvédelmi szabályokkal indította az őszi félévet: kötelező maszkot viselni, és hetente felmérik, hányan kaptak oltást. A távolságtartást is fontosnak tartják: az Informatikai Karon az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna