Az egyetem még a tanév elején indított önkéntes és anonim felmérést az oltottsági arányokról, az eredmény pedig jóval az országos átlag fölött van.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem közleményében úgy fogalmaz, bár jelenléti formában kezdték a tanévet, annak fenntarthatósága érdekében fontosnak tartották felmérni az oltottsági arányt az intézményben.
A kérdőívet szeptember 7-ig közel huszonkétezer ELTE-polgár (hallgató, oktató, munkatárs) töltötte ki: a válaszadók mintegy 90%-a megkapta mindkét oltást, további 2% pedig tervezi, hogy beoltatja magát. A legnagyobb az átoltottsági arány az oktatók és a kutatók körében, itt a válaszadók 97%-a vette fel az oltást. Ez az arány a hallgatók körében 87%, az egyetemi munkatársak esetében pedig 90%. Az összes válaszadó 7%-a ugyanakkor továbbra is úgy nyilatkozott, hogy nem kapott oltást és nem is tervezi felvenni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen.
Az ELTE szigorú egészségvédelmi szabályokkal indította az őszi félévet: kötelező maszkot viselni, és hetente felmérik, hányan kaptak oltást. A távolságtartást is fontosnak tartják: az Informatikai Karon az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
