Megvannak az első számok: az ELTE hallgatóinak 87 százaléka oltatta be magát

Az egyetem még a tanév elején indított önkéntes és anonim felmérést az oltottsági arányokról, az eredmény pedig jóval az országos átlag fölött van.

  • Bezzeg Hanna

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem közleményében úgy fogalmaz, bár jelenléti formában kezdték a tanévet, annak fenntarthatósága érdekében fontosnak tartották felmérni az oltottsági arányt az intézményben.

A kérdőívet szeptember 7-ig közel huszonkétezer ELTE-polgár (hallgató, oktató, munkatárs) töltötte ki: a válaszadók mintegy 90%-a megkapta mindkét oltást, további 2% pedig tervezi, hogy beoltatja magát. A legnagyobb az átoltottsági arány az oktatók és a kutatók körében, itt a válaszadók 97%-a vette fel az oltást. Ez az arány a hallgatók körében 87%, az egyetemi munkatársak esetében pedig 90%. Az összes válaszadó 7%-a ugyanakkor továbbra is úgy nyilatkozott, hogy nem kapott oltást és nem is tervezi felvenni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az ELTE szigorú egészségvédelmi szabályokkal indította az őszi félévet: kötelező maszkot viselni, és hetente felmérik, hányan kaptak oltást. A távolságtartást is fontosnak tartják: az Informatikai Karon az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.