A felvételi legnépszerűbb képzései idén sem okoztak meglepetést: a legtöbb diákot ebben az évben is a gazdasági és informatikai képzések vonzottak, de népszerű volt a pszichológia és az ápolás és betegellátás szak is. Összegyűjtöttük, mennyit kereshettek végzett hallgatóként az öt legkedveltebb szak diplomájával.
Gazdálkodási és menedzsment
Ez a képzés évek óta vezeti a legnépszerűbb szakok listáját, idén is ide jelentkezett a legtöbb diák – több, mint tízezren jelölték meg ezt a szakot. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a 2017/18-as tanévben 1244-en végezték el a gazdálkodási és menedzsment szakot, közülük legtöbben (238 fő) a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát. A végzett hallgatók 55,66 százalékát tették ki a lányok, és 44,34 százalékukat adták a fiúk. A végzettek 63,75%-a nem folytatta tanulmányait, míg 31,75%-uk mesterképzésen tanult tovább. 54,26%-uk dolgozik, 24,28%-uk pedig egyszerre tanul és dolgozik: az ezen a szakon végzettek átlagosan bruttó 377 796 forintot visznek haza.
Kereskedelem és marketing
A második legnépszerűbb képzés is a gazdasági területhez tartozik, a kereskedelem és marketing szakra idén 6700-an jelentkeztek. A 2017/18-as tanévben 790 hallgató szerzett diplomát ezen a képzésen, akiknek 62,28%-a dolgozik, méghozzá átlagosan bruttó havi 332 ezer forint átlagjövedelemért. A hallgatók átlagosan 1,36 hónap után álltak munkába, 74,05%-uk pedig diplomás munkát végez.
Pszichológia
Évek óta helyet kap a legkedveltebb szakok listájában a pszichológia, ebben az évben 5800-an jelentkeztek erre a képzésre. Ezen a szakon a 2017/18-as tanévben 551 hallgató végzett, legtöbben (156-an) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát. A nemek megoszlása érdekes, a végzettek 81,49%-át a lányok teszik ki, a fiúk csupán 18,51%-kal képviseltetik magukat. A hallgatók 83,48%-a mesterképzésben tanul tovább, 10,16%-uk pedig dolgozik, legtöbben szociális munkás és tanácsadóként, vagy pszichológusként helyezkednek el – havi bruttó átlagjövedelmük 274 ezer forint.
Jogász
Az osztatlan jogászképzésre idén 5300-an próbáltak bejutni. Ezt a szakot a 2017/18-as tanévben 971-en végezték el, közülük legtöbben (277) az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói voltak, de sokan (260) szereztek diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. A végzettek 82,18%-a nem folytatta tanulmányait, 70,75%-uk dolgozik. Legtöbben ügyvédként, jogászként, jogtanácsosként, vagy egyéb, magasan képzett ügyintézőként helyezkedtek el, átlagosan több mint 306 ezer forintnyi bruttó havi átlagjövedelemért dolgoznak.
Ápolás és betegellátás
Ez a szak vonzza azokat, akik ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, vagy gyógytornásznak készülnek; idén ötezren jelölték meg valamelyik helyen. A 2017/18-as tanévben 817 hallgató végzett ápolás és betegellátás szakon, közülük 90,25%-uk nő, 9,75%-uk pedig férfi volt. A hallgatók nagy része nem folytatta tanulmányait a diplomaszerzés után, ellenben 77,16%-uk dolgozik. A végzettek jelentős része (37,60%) gyógytornászként helyezkedett el, kisebb arányuk szülésznőként (7,84%), ápolóként (9,44%) vagy dietetikusként (7,20%) dolgozik, havi átlagos 287 203 forintnyi bruttó jövedelemért.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
