A felvételi legnépszerűbb képzései idén sem okoztak meglepetést: a legtöbb diákot ebben az évben is a gazdasági és informatikai képzések vonzottak, de népszerű volt a pszichológia és az ápolás és betegellátás szak is. Összegyűjtöttük, mennyit kereshettek végzett hallgatóként az öt legkedveltebb szak diplomájával.
Gazdálkodási és menedzsment
Ez a képzés évek óta vezeti a legnépszerűbb szakok listáját, idén is ide jelentkezett a legtöbb diák – több, mint tízezren jelölték meg ezt a szakot. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a 2017/18-as tanévben 1244-en végezték el a gazdálkodási és menedzsment szakot, közülük legtöbben (238 fő) a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát. A végzett hallgatók 55,66 százalékát tették ki a lányok, és 44,34 százalékukat adták a fiúk. A végzettek 63,75%-a nem folytatta tanulmányait, míg 31,75%-uk mesterképzésen tanult tovább. 54,26%-uk dolgozik, 24,28%-uk pedig egyszerre tanul és dolgozik: az ezen a szakon végzettek átlagosan bruttó 377 796 forintot visznek haza.
Kereskedelem és marketing
A második legnépszerűbb képzés is a gazdasági területhez tartozik, a kereskedelem és marketing szakra idén 6700-an jelentkeztek. A 2017/18-as tanévben 790 hallgató szerzett diplomát ezen a képzésen, akiknek 62,28%-a dolgozik, méghozzá átlagosan bruttó havi 332 ezer forint átlagjövedelemért. A hallgatók átlagosan 1,36 hónap után álltak munkába, 74,05%-uk pedig diplomás munkát végez.
Pszichológia
Évek óta helyet kap a legkedveltebb szakok listájában a pszichológia, ebben az évben 5800-an jelentkeztek erre a képzésre. Ezen a szakon a 2017/18-as tanévben 551 hallgató végzett, legtöbben (156-an) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát. A nemek megoszlása érdekes, a végzettek 81,49%-át a lányok teszik ki, a fiúk csupán 18,51%-kal képviseltetik magukat. A hallgatók 83,48%-a mesterképzésben tanul tovább, 10,16%-uk pedig dolgozik, legtöbben szociális munkás és tanácsadóként, vagy pszichológusként helyezkednek el – havi bruttó átlagjövedelmük 274 ezer forint.
Jogász
Az osztatlan jogászképzésre idén 5300-an próbáltak bejutni. Ezt a szakot a 2017/18-as tanévben 971-en végezték el, közülük legtöbben (277) az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói voltak, de sokan (260) szereztek diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. A végzettek 82,18%-a nem folytatta tanulmányait, 70,75%-uk dolgozik. Legtöbben ügyvédként, jogászként, jogtanácsosként, vagy egyéb, magasan képzett ügyintézőként helyezkedtek el, átlagosan több mint 306 ezer forintnyi bruttó havi átlagjövedelemért dolgoznak.
Ápolás és betegellátás
Ez a szak vonzza azokat, akik ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, vagy gyógytornásznak készülnek; idén ötezren jelölték meg valamelyik helyen. A 2017/18-as tanévben 817 hallgató végzett ápolás és betegellátás szakon, közülük 90,25%-uk nő, 9,75%-uk pedig férfi volt. A hallgatók nagy része nem folytatta tanulmányait a diplomaszerzés után, ellenben 77,16%-uk dolgozik. A végzettek jelentős része (37,60%) gyógytornászként helyezkedett el, kisebb arányuk szülésznőként (7,84%), ápolóként (9,44%) vagy dietetikusként (7,20%) dolgozik, havi átlagos 287 203 forintnyi bruttó jövedelemért.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
