Ennyit kereshettek a legnépszerűbb szakok diplomáival: itt a lista a pályakezdő fizetésekről

A felvételi legnépszerűbb képzései idén sem okoztak meglepetést: a legtöbb diákot ebben az évben is a gazdasági és informatikai képzések vonzottak, de népszerű volt a pszichológia és az ápolás és betegellátás szak is. Összegyűjtöttük, mennyit kereshettek végzett hallgatóként az öt legkedveltebb szak diplomájával.

  • Bezzeg Hanna

Gazdálkodási és menedzsment

Ez a képzés évek óta vezeti a legnépszerűbb szakok listáját, idén is ide jelentkezett a legtöbb diák – több, mint tízezren jelölték meg ezt a szakot. A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a 2017/18-as tanévben 1244-en végezték el a gazdálkodási és menedzsment szakot, közülük legtöbben (238 fő) a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát. A végzett hallgatók 55,66 százalékát tették ki a lányok, és 44,34 százalékukat adták a fiúk. A végzettek 63,75%-a nem folytatta tanulmányait, míg 31,75%-uk mesterképzésen tanult tovább. 54,26%-uk dolgozik, 24,28%-uk pedig egyszerre tanul és dolgozik: az ezen a szakon végzettek átlagosan bruttó 377 796 forintot visznek haza.

Kereskedelem és marketing

A második legnépszerűbb képzés is a gazdasági területhez tartozik, a kereskedelem és marketing szakra idén 6700-an jelentkeztek. A 2017/18-as tanévben 790 hallgató szerzett diplomát ezen a képzésen, akiknek 62,28%-a dolgozik, méghozzá átlagosan bruttó havi 332 ezer forint átlagjövedelemért. A hallgatók átlagosan 1,36 hónap után álltak munkába, 74,05%-uk pedig diplomás munkát végez.

Pszichológia

Évek óta helyet kap a legkedveltebb szakok listájában a pszichológia, ebben az évben 5800-an jelentkeztek erre a képzésre. Ezen a szakon a 2017/18-as tanévben 551 hallgató végzett, legtöbben (156-an) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szereztek diplomát. A nemek megoszlása érdekes, a végzettek 81,49%-át a lányok teszik ki, a fiúk csupán 18,51%-kal képviseltetik magukat. A hallgatók 83,48%-a mesterképzésben tanul tovább, 10,16%-uk pedig dolgozik, legtöbben szociális munkás és tanácsadóként, vagy pszichológusként helyezkednek el – havi bruttó átlagjövedelmük 274 ezer forint.

Jogász

Az osztatlan jogászképzésre idén 5300-an próbáltak bejutni. Ezt a szakot a 2017/18-as tanévben 971-en végezték el, közülük legtöbben (277) az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói voltak, de sokan (260) szereztek diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. A végzettek 82,18%-a nem folytatta tanulmányait, 70,75%-uk dolgozik. Legtöbben ügyvédként, jogászként, jogtanácsosként, vagy egyéb, magasan képzett ügyintézőként helyezkedtek el, átlagosan több mint 306 ezer forintnyi bruttó havi átlagjövedelemért dolgoznak.

Ápolás és betegellátás

Ez a szak vonzza azokat, akik ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, vagy gyógytornásznak készülnek; idén ötezren jelölték meg valamelyik helyen. A 2017/18-as tanévben 817 hallgató végzett ápolás és betegellátás szakon, közülük 90,25%-uk nő, 9,75%-uk pedig férfi volt. A hallgatók nagy része nem folytatta tanulmányait a diplomaszerzés után, ellenben 77,16%-uk dolgozik. A végzettek jelentős része (37,60%) gyógytornászként helyezkedett el, kisebb arányuk szülésznőként (7,84%), ápolóként (9,44%) vagy dietetikusként (7,20%) dolgozik, havi átlagos 287 203 forintnyi bruttó jövedelemért.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.