Névsor szerint osztották ketté a hallgatókat az ELTE egyik karán: nem együtt kezdik az egyetemet

Az ELTE Informatikai Karán az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.

  • Csik Veronika

Nemrég kapták meg a tájékoztatást az ELTE IK-n tanuló hallgatók arról, hogy sajátos rendszerben kezdődik a félév – a fele csapat 6-án kezd, a másik 13-án. A 24.hu meg is kereste az egyetemet az új szabályról, ahol elmondták:

Azok a hallgatók, akiknek a Neptunban regisztrált nevük A-K betűkkel kezdődik, az „A” hétre, míg akiknek L-Z betűkkel kezdődik, a „B” hétre kerültek besorolásra. Az „A” hét a szeptember 6-i héttel, míg a „B” hét a szeptember 13-i héttel kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig.

Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

A tervek szerint az oktatók az órákat a tanteremből tartják meg jellemzően szinkron online. A gyakorlatokon kötelező a személyes részvétel kéthetente azoknak, akik nem kaptak távolléti oktatásra engedélyt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.