Névsor szerint osztották ketté a hallgatókat az ELTE egyik karán: nem együtt kezdik az egyetemet

Az ELTE Informatikai Karán az őszi félévben két részre osztják a hallgatókat, akiknek csoportonként felváltva kell bejárniuk élőben az órákra.

  • Csik Veronika

Nemrég kapták meg a tájékoztatást az ELTE IK-n tanuló hallgatók arról, hogy sajátos rendszerben kezdődik a félév – a fele csapat 6-án kezd, a másik 13-án. A 24.hu meg is kereste az egyetemet az új szabályról, ahol elmondták:

Azok a hallgatók, akiknek a Neptunban regisztrált nevük A-K betűkkel kezdődik, az „A” hétre, míg akiknek L-Z betűkkel kezdődik, a „B” hétre kerültek besorolásra. Az „A” hét a szeptember 6-i héttel, míg a „B” hét a szeptember 13-i héttel kezdődik, ezek aztán felváltva ismétlődnek egészen a szorgalmi időszak végéig.

Az ELTE hozzátette: az így besorolt hallgatók a karon tartott hibrid órákon a saját hetükben jelennek meg személyesen, míg az alternatív héten csak online vesznek részt az órákon, csak speciális esetekben, az oktatóval egyeztetve, illetve a fix csoportokban lehetnek ez alól kivételek.

A tervek szerint az oktatók az órákat a tanteremből tartják meg jellemzően szinkron online. A gyakorlatokon kötelező a személyes részvétel kéthetente azoknak, akik nem kaptak távolléti oktatásra engedélyt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.