Leállt az előkészítés, pedig nem olyan régen még hatalmas erővel verte át a kormány a Fudan Egyetem tervét a parlamenten.
Egy ideje nagy a csend a kínai Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza körül. A tervezett törvénycsomagot, aminek keretében az egész projekt megvalósulhat, még június 15-én elfogadták, azonban a kiszemelt helyszínen – a tervezett Diákváros területének jelentős részét elfoglaló területen – azonban még egy kapavágás sem történt - írja a hvg.hu.
A projekt ötlete már 2018-ban megszületett, azonban a megállapodás konkrétumokat – helyszínt, dátumokat, összegeket – nem tartalmazott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) végül egy idén februári kormányülésre konkrétumokat is hozott - úgy tervezték, hogy már 2023 szeptemberében kezdődne az oktatás.
A beruházás megvalósítását előkészítő első kormányzati döntések idén tavasszal születtek meg - írja az oldal. Ez viszont komoly ellenállást váltott ki, június elején “Igen a Diákvárosra, nem a kínai gigaegyetemre”-mottóval tízezres tömeg tüntetett a beruházás ellen.
Mindezek ellenére a törvény június 15-én megszületett - a “lex Fudan” rögzíti, hogy létrehozzák az egyetemet fenntartó alapítványt, amely ingyen állami ingatlanokhoz is jut a területen. A hvg.hu kiemeli, a kormány közben jelezte, hogy 2023-ban lehet népszavazás a Fudanról, 2022 végéig pedig beszámolnak az előkészítésről és a költségekről.
Az elmúlt időszakban annak ellenére, hogy a kormány több, hónapokkal ezelőtti döntésében előírt a saját maga számára feladatokat, nem történt fejlemény a Fudan Egyetem előkészítése ügyében - írja az oldal. Pedig működik viszont egy, a Fudan Egyetem budapesti kampusza körül tevékenykedő magyar kisvállalkozás Fudan Magyarország Kft. néven, amelynek szerepe meglehetősen homályos.
Az ügy kapcsán felmerülő szerepeket, támogatásokat és a céges érdekeket elolvashatjátok a hvg.hu minden részletre kitérő összefoglalójában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
