Szeptemberben kinyitnak a magyar egyetemek, de semmi sem lesz olyan, mint régen

Van olyan egyetem, ahol szeptembertől a 150 főnél nagyobb előadásokat csak online lehet megtartani, máshol ezt a határt 50 főnél húzták meg. Olyan intézmény is van, ahol három forgatókönyvet is kidolgoztak a következő félévre, azok közül a járványügyi helyzet alapján "választanak" majd. Pár héttel a szeptemberi szemeszterkezdés előtt arról kérdeztük az egyetemeket, milyen szabályokkal készülnek az új tanévre.

  • Csik Veronika

A Corvinus Egyetem alapvetően jelenléti oktatással tervezi indítani a 2021/2022-es tanévet, a tervek szerint személyesen lesznek a gyakorlatok, szemináriumok, viszont a magyar nyelvű képzéseknél a 150 főnél, angol vagy német nyelvűeknél a 60 főnél nagyobb előadások kizárólag online tarthatóak meg

- közölte az egyetem az Eduline kérdésére. Hozzátették, jelenleg nem kötelező az egyetem épületein belül a maszkviselés, de ha a járványügyi helyzet szükségessé teszi, akkor az egyetem is kötelezővé teszi az épületen és tantermeken belüli maszkviselést a hallgatóknak. Hasonló a helyzet a kötelező testhőmérséklet-méréssel: akkor lesz újból a bejáratoknál, ha azt a központi szabályozás elrendeli a felsőoktatási intézmények számára.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az őszi szemeszterben személyes oktatást tervez - írta az egyetem korábban az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést" - tették hozzá.

Van, ahol három "vészforgatókönyvvel" készülnek

Alacsonyabbra tette a létszámkorlátot a Budapesti Gazdasági Egyetem, náluk már az 50 fő feletti előadásokat is online tartják meg, minden mást személyesen zajlik majd. Nem lesz kötelező maszkviselés, sem testhőmérséklet-mérés. "Az elmúlt három félév tapasztalatai alapján fel vagyunk készülve arra, hogy az esetleges korlátozó intézkedéseket rövid idő alatt bevezessük, fenntartva az oktatás folytonosságát és biztosítva azt, hogy a hallgatók teljesíthessék a felvett tárgyakat" - tette hozzá a BGE.

Asszonyi Eszter

A Pécsi Tudományegyetem is jelenléti oktatásra készül a 2020/21. tanév őszi félévében, ugyanakkor felkészültek a hibrid vagy online oktatásra is - írták a megkeresésünkre. Hozzátették, a kormányzati járványügyi előírásoknál és javaslatoknál szigorúbb intézkedéseket nem szeretnének bevezetni, de a meglévő korlátozások betartására külön figyelmet fordítanak majd.

"Mindenképp készülünk a személyes jelenlét mellett a hibrid oktatás, de akár az újbóli teljes online oktatásra is" - közölte a Szegedi Tudományegyetem. Ők három modellt is felállítottak a félévkezdésre:

  1. Ha a járványügyi helyzet megengedi, akkor a hagyományos tantermi oktatás lesz a biztonsági előírások megtartása mellett - a mai napon ez a modell érvényes a 2021/22-es tanév 1. félévére.
  2. Ha a járványügyi helyzet nem engedi nagylétszámú előadások megtartását. Ebben a modellben az eredeti órarend megtartása mellett az előadások online formában, a gyakorlati órák továbbra is személyesen zajlanak.
  3. Ha a járványügyi helyzet nem engedi a hagyományos tantermi oktatást. Az elméleti és a gyakorlati órák egyaránt online formában zajlanak.

Természetesen az egyes modellek a járványügyi helyzet három szintjéhez igazodnak - tette hozzá az egyetem.

Azt, hogy mikor kezdődik az őszi félév, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.