Tényleg nőtt a felsőoktatási szakképzés népszerűsége? Mutatjuk, melyik a legnépszerűbb szak

A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.

  • Bezzeg Hanna

Idén 15177 hallgató adta be jelentkezését felsőoktatási szakképzések valamelyikére – közülük 6759 sikerrel jártak, azaz ennyien iratkozhatnak be szeptembertől - derül ki a Felvi.hu statisztikáiból. A legnépszerűbb ebben a képzési formában a kereskedelem és marketing szak volt, ide 3470-en jelentkeztek, közülük 1593-an pedig el is kezdhetik tanulmányaikat szeptemberben.

Felvi.hu

A fenti számokat a korábbi évek adatai pár ezerrel felülmúlták, 2018-ban 11284 jelentkezés érkezett a felsőoktatási szakképzésekre, egy évvel később 12016 fő jelölte ezt a képzési formát, a tavalyi évben pedig különösen alacsony, 11002 volt a jelentkezők száma.

Kinek érdemes a felsőoktatási szakképzést választani?

Erre a képzési formára egyszerűbb a bejutás a nappali képzéseknél, és elvégzni is rövidebb időt lehet. Az alap- és osztatlan képzésektől eltérően itt 240-nél húzzák a minimumponthatárt - persze a konkrét szakok ponthatárai meghaladhatják ezt az értéket, például a jelentkezők számának függvényében.

Ennek a kétéves képzésnek az a másik nagy előnye, hogy emelt érettségi nélkül is jelentkezhettek rá – amennyiben azonban érettségiztetek emelt szinten, úgy többletpontot szerezhettek vele.

A képzés elvégzéséért diploma nem jár, oklevelet azonban kaphattok. Sőt, egy felsőoktatási szakképzés elvégzése jó ugródeszka lehet az alapképzés előtt, ugyanis, ha azonos képzési területen folytatjátok tanulmányaitokat a FOSZK elvégzése után, azért többletpontot kaphattok a jelentkezéskor.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.