A felsőoktatási szakképzéseket a korábbi években nem övezte túl nagy népszerűség, viszonylag kevés hallgató kezdte meg tanulmányait ebben a képzési formában. Idén azonban emelkedett a jelentkezők száma, több hallgatót fogadnak szeptembertől a négy féléves képzések.
Idén 15177 hallgató adta be jelentkezését felsőoktatási szakképzések valamelyikére – közülük 6759 sikerrel jártak, azaz ennyien iratkozhatnak be szeptembertől - derül ki a Felvi.hu statisztikáiból. A legnépszerűbb ebben a képzési formában a kereskedelem és marketing szak volt, ide 3470-en jelentkeztek, közülük 1593-an pedig el is kezdhetik tanulmányaikat szeptemberben.
A fenti számokat a korábbi évek adatai pár ezerrel felülmúlták, 2018-ban 11284 jelentkezés érkezett a felsőoktatási szakképzésekre, egy évvel később 12016 fő jelölte ezt a képzési formát, a tavalyi évben pedig különösen alacsony, 11002 volt a jelentkezők száma.
Kinek érdemes a felsőoktatási szakképzést választani?
Erre a képzési formára egyszerűbb a bejutás a nappali képzéseknél, és elvégzni is rövidebb időt lehet. Az alap- és osztatlan képzésektől eltérően itt 240-nél húzzák a minimumponthatárt - persze a konkrét szakok ponthatárai meghaladhatják ezt az értéket, például a jelentkezők számának függvényében.
Ennek a kétéves képzésnek az a másik nagy előnye, hogy emelt érettségi nélkül is jelentkezhettek rá – amennyiben azonban érettségiztetek emelt szinten, úgy többletpontot szerezhettek vele.
A képzés elvégzéséért diploma nem jár, oklevelet azonban kaphattok. Sőt, egy felsőoktatási szakképzés elvégzése jó ugródeszka lehet az alapképzés előtt, ugyanis, ha azonos képzési területen folytatjátok tanulmányaitokat a FOSZK elvégzése után, azért többletpontot kaphattok a jelentkezéskor.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
