Hol élnek, kikkel élnek és mennyire elégedettek a magyar egyetemisták? Ez mind kiderül egy friss nemzetközi kutatásból, a válaszok között pedig akad néhány igazán meglepő is.
Az Eurostudent nemzetközi felméréseiből kiderül, a hallgatók lakhatási körülményei befolyásolják a tanulásra fordított idő mennyiségét és minőségét, így végsősoron a tanulmányi eredményeket is. Természetesen a pénzügyi igényei is teljesen mások egy olyan hallgatónak, akiről túlnyomórészt szülei gondoskodnak, mint egy olyan egyetemistának, aki saját magát látja el. De hogyan is élnek a magyar egyetemisták?
A nappali képzésen tanulók közel harmada él szüleivel, majdnem ugyanennyien laknak kollégiumban, és közel négytizednyi az önálló háztartásban élők aránya.
A szüleikkel legnagyobb arányban a főként gazdasági képzéseket tanulók élnek (39%), a legkevesebben pedig a jellemzően a tanári alapképzéseken és speciális, kisebb egyetemek hallgatói - viszont ez utóbbiaknak fele él kollégiumban. Önállóan legnagyobb arányban a főként művészeti képzéseken tanuló hallgatók élnek (56%) - derül ki a kutatásból.
Részidős - azaz levelező vagy esti képzésen tanuló - hallgatók esetében a fenti számok egészen máshogy alakulnak, itt szinte elenyésző a kollégiumban lakók aránya és az egyetemisták nagy százaléka önállóan él. Érdekesség, hogy barátokkal, évfolyamtársakkal leginkább a műszaki és tanárképzésen tanulók élnek együtt (57%). Egyedül pedig legnagyobb arányban az egyházi intézmények hallgatói élnek, közülük minden nyolcadik elköltözött otthonról.
De vajon ezzel mennyire elégedettek?
A nappalis diákok közül legtöbben azok elégedettek a helyzetükkel, akik önállóan élnek (81%). Ez nem meglepő eredmény, hiszen ők saját maguknak választhatták meg lakásukat. Általánosságban "szállás állapotával és a szobatársak számával" viszont főként azok vannak megelégedve, akik szüleikkel élnek (88% és 87%). A kollégistáknak csupán 59% elégedett lakókörülményeivel. Nem nagy meglepetés, hogy lakhatásuk költségeivel leginkább a szüleikkel élő hallgatók elégedettek, rájuk bizonyára kevesebb rész hárul mindezekből. A kollégistáknak közel 68%-a, míg az egyedül élőknek csupán 51%-a elégedett a költségekkel.
Honnan van egy egyetemistának bevétele?
A válasz egyszerű: nagyon sokan egyetem mellett is dolgoznak, már ha belefér. Az Eurostudent statisztikái alapján a szorgalmi időszakban tanulmányaik mellett az összes intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók több mint fele egyáltalán nem végez fizetett munkát. A megkérdezettek negyede egész félévben állandó jelleggel dolgozik, míg 18%-uk alkalmi jelleggel végez munkát.
A tanulás melletti munka motivációit nézve a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók 58%-ára inkább vagy nagyon jellemző, hogy a megélhetési költségek fedezéséért dolgozik, míg a részidős képzésen tanulóknál ugyanez az arány közel 80%. A munkatapasztalat szerzése az összes intézményben tanulók 57%-át motiválja csupán.
Persze a családi támogatás is nagyon fontos, a kutatás szerint a heti 1–20 órát dolgozóknál mind a családi támogatás, mind a saját jövedelem az összes forrás 40-40%-át teszi ki. Míg a nappali képzésen tanulók bevételei között 50%-ot meghaladó a családi támogatás aránya, addig a részidős képzésen tanulók esetében nem éri el a 20%-ot - itt viszont a saját jövedelem a bevételek közel háromnegyedét teszi ki, míg a nappalisoknál mindössze 23%-át.
Az ösztöndíjak azonban csak csekély támogatást jelentenek: az átlagosan heti 20 óránál több munkát vállalóknál az ösztöndíjak 5%-át, illetve 3%-át adják a teljes bevételnek, azoknál pedig, akik nem dolgoznak, alig negyedét, pontosan 24%-át.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
