Hol élnek, kikkel élnek és mennyire elégedettek a magyar egyetemisták? Ez mind kiderül egy friss nemzetközi kutatásból, a válaszok között pedig akad néhány igazán meglepő is.
Az Eurostudent nemzetközi felméréseiből kiderül, a hallgatók lakhatási körülményei befolyásolják a tanulásra fordított idő mennyiségét és minőségét, így végsősoron a tanulmányi eredményeket is. Természetesen a pénzügyi igényei is teljesen mások egy olyan hallgatónak, akiről túlnyomórészt szülei gondoskodnak, mint egy olyan egyetemistának, aki saját magát látja el. De hogyan is élnek a magyar egyetemisták?
A nappali képzésen tanulók közel harmada él szüleivel, majdnem ugyanennyien laknak kollégiumban, és közel négytizednyi az önálló háztartásban élők aránya.
A szüleikkel legnagyobb arányban a főként gazdasági képzéseket tanulók élnek (39%), a legkevesebben pedig a jellemzően a tanári alapképzéseken és speciális, kisebb egyetemek hallgatói - viszont ez utóbbiaknak fele él kollégiumban. Önállóan legnagyobb arányban a főként művészeti képzéseken tanuló hallgatók élnek (56%) - derül ki a kutatásból.
Részidős - azaz levelező vagy esti képzésen tanuló - hallgatók esetében a fenti számok egészen máshogy alakulnak, itt szinte elenyésző a kollégiumban lakók aránya és az egyetemisták nagy százaléka önállóan él. Érdekesség, hogy barátokkal, évfolyamtársakkal leginkább a műszaki és tanárképzésen tanulók élnek együtt (57%). Egyedül pedig legnagyobb arányban az egyházi intézmények hallgatói élnek, közülük minden nyolcadik elköltözött otthonról.
De vajon ezzel mennyire elégedettek?
A nappalis diákok közül legtöbben azok elégedettek a helyzetükkel, akik önállóan élnek (81%). Ez nem meglepő eredmény, hiszen ők saját maguknak választhatták meg lakásukat. Általánosságban "szállás állapotával és a szobatársak számával" viszont főként azok vannak megelégedve, akik szüleikkel élnek (88% és 87%). A kollégistáknak csupán 59% elégedett lakókörülményeivel. Nem nagy meglepetés, hogy lakhatásuk költségeivel leginkább a szüleikkel élő hallgatók elégedettek, rájuk bizonyára kevesebb rész hárul mindezekből. A kollégistáknak közel 68%-a, míg az egyedül élőknek csupán 51%-a elégedett a költségekkel.
Honnan van egy egyetemistának bevétele?
A válasz egyszerű: nagyon sokan egyetem mellett is dolgoznak, már ha belefér. Az Eurostudent statisztikái alapján a szorgalmi időszakban tanulmányaik mellett az összes intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók több mint fele egyáltalán nem végez fizetett munkát. A megkérdezettek negyede egész félévben állandó jelleggel dolgozik, míg 18%-uk alkalmi jelleggel végez munkát.
A tanulás melletti munka motivációit nézve a nappali képzés mellett dolgozó hallgatók 58%-ára inkább vagy nagyon jellemző, hogy a megélhetési költségek fedezéséért dolgozik, míg a részidős képzésen tanulóknál ugyanez az arány közel 80%. A munkatapasztalat szerzése az összes intézményben tanulók 57%-át motiválja csupán.
Persze a családi támogatás is nagyon fontos, a kutatás szerint a heti 1–20 órát dolgozóknál mind a családi támogatás, mind a saját jövedelem az összes forrás 40-40%-át teszi ki. Míg a nappali képzésen tanulók bevételei között 50%-ot meghaladó a családi támogatás aránya, addig a részidős képzésen tanulók esetében nem éri el a 20%-ot - itt viszont a saját jövedelem a bevételek közel háromnegyedét teszi ki, míg a nappalisoknál mindössze 23%-át.
Az ösztöndíjak azonban csak csekély támogatást jelentenek: az átlagosan heti 20 óránál több munkát vállalóknál az ösztöndíjak 5%-át, illetve 3%-át adják a teljes bevételnek, azoknál pedig, akik nem dolgoznak, alig negyedét, pontosan 24%-át.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
