Az, hogy állami ösztöndíjas képzésben kezditek meg a tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy ez képzésetek befejezéséig így marad. Mutatjuk, mit kell teljesítenetek, hogy ne soroljanak át titeket önköltséges formába!
A felvételiben most megszerzett helyeteket meg is kell tartanotok. Az átsorolás miatt ugyanis, ha nem figyeltek, elveszítitek, azaz a következő félévtől költségtérítéses formában kell folytatnotok a tanulmányotokat. Ahhoz, hogy ez ne forduljon elő, két feltételt kell teljesítenetek.
Egyrészt, az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Utóbbi intézményenként változik, jellemzően 3-3,5 körüli átlag az, amely fölött nincs veszélyben az állami ösztöndíjas helyetek.
Átsorolás akkor is előkerülhet, ha kimerítitek az állami ösztöndíjas féléveitek számát, ezért azzal is tisztában kell lennetek, mit vállaltatok a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződésben. Hogy pontosan hány félév alatt kell teljesítenetek az adott képzést állami ösztöndíjas hallgatóként, arról itt tájékozódhattok.
Ellenkező irányú átsorolásra is van lehetőség?
Természetesen igen. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja – fogalmaz a Felvi.
Mikor derül ki, hogy átsoroltak-e titeket?
Az egyetemek tanévente egyszer, július 31-ig hoznak döntést az átsorolásról. Amennyiben titeket nem érint az átsorolás, úgy ugyanabban a finanszírozási formában folytathatjátok tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
