Ezt kell teljesítenetek, hogy megőrizzétek állami ösztöndíjas helyeteket

Az, hogy állami ösztöndíjas képzésben kezditek meg a tanulmányaitokat, nem jelenti azt, hogy ez képzésetek befejezéséig így marad. Mutatjuk, mit kell teljesítenetek, hogy ne soroljanak át titeket önköltséges formába!

  • Eduline

A felvételiben most megszerzett helyeteket meg is kell tartanotok. Az átsorolás miatt ugyanis, ha nem figyeltek, elveszítitek, azaz a következő félévtől költségtérítéses formában kell folytatnotok a tanulmányotokat. Ahhoz, hogy ez ne forduljon elő, két feltételt kell teljesítenetek.

Egyrészt, az utolsó két aktív félévetekben átlagosan legalább 18 kreditet kell szereznetek - tehát az első évben legalább 36-ot -, másrészt el kell érnetek az intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott tanulmányi átlagot. Utóbbi intézményenként változik, jellemzően 3-3,5 körüli átlag az, amely fölött nincs veszélyben az állami ösztöndíjas helyetek.

Átsorolás akkor is előkerülhet, ha kimerítitek az állami ösztöndíjas féléveitek számát, ezért azzal is tisztában kell lennetek, mit vállaltatok a beiratkozáskor aláírt hallgatói szerződésben. Hogy pontosan hány félév alatt kell teljesítenetek az adott képzést állami ösztöndíjas hallgatóként, arról itt tájékozódhattok.

Ellenkező irányú átsorolásra is van lehetőség?

Természetesen igen. A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja – fogalmaz a Felvi.

Mikor derül ki, hogy átsoroltak-e titeket?

Az egyetemek tanévente egyszer, július 31-ig hoznak döntést az átsorolásról. Amennyiben titeket nem érint az átsorolás, úgy ugyanabban a finanszírozási formában folytathatjátok tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.