Újabb nyelvvizsgakedvezmény, nemzetközi rangsor és a legkülönlegesebb egyetem: a hét hírei egy helyen

Kiderült, melyik a legkülönlegesebb vidéki egyetemi épület, újabb nemzetközi rangsorba kerültek magyar intézmények, idén is lesz nyelvvizsga-amnesztia és jöhetnek a személyes diplomaosztók. Hiába van már nyári szünet, a héten sem maradtunk oktatást érintő bejelentések és fontos események nélkül.

  • Eduline

Megszületett a döntés: 2021-ben is kapnak nyelvvizsga-amnesztiát az egyetemisták

Szerdán döntött a kormány: idén is kapnak "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábbi becslése szerint idén 20-25 ezer végzős egyetemistának gyűlt meg a baja a nyelvtanulással - ők a "nyelvvizsga-amnesztia" nélkül nem kapnák meg a diplomájukat. A részletes szabályokat itt nézhetitek meg.

Még tovább utazhattok a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt diákigazolványokkal - de meddig?

Májusban ismét meghosszabbították a koronavírus-világjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet, így a diákigazolványotok is tovább lesz érvényes. Mutatjuk, hogy meddig, és melyik tanév matricájával érvényesített kártyával használhatjátok ki az utazási kedvezményeket.

A Fazekas-gimnázium és a Milestone Intézet is bekerült a világ húsz legsikeresebb iskolája közé

A budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Milestone Intézet is felkerült a The Telegraph friss rangsorára. A listán azok az iskolák szerepelnek, ahonnan a legtöbb diák jut be a két legnevesebb brit egyetem, az Oxford és a Cambridge képzéseire. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Mennyit kell fizetni a közép- és a felsőfokú nyelvvizsgákért? Itt a 2021-es lista

A B2-es nyelvvizsgáért 26 és 36 500 forint közötti összeget, a C1-esért 26 és 39 500 forint közötti összeget kell fizetnetek idén - több nyelvvizsgaközpont emelt ugyanis valamennyit az árain. Itt vannak a részletek.

Megvan, melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete

Múlt pénteken szavazást indítottunk: arra voltunk kíváncsiak, szerintetek melyik az ország legkülönlegesebb egyetemi épülete. Sokáig fej fej mellett haladt a Soproni Egyetem főépülete és a Miskolci Egyetem sportcsarnoka. A szavazás végeredményét itt nézhetitek meg.

A központi írásbeliktől a beiratkozásig - itt vannak a 2022-es középiskolai felvételi legfontosabb dátumai

A minimumponthatár idén sem változott, de miből adódik ez össze?

Alap-, valamint osztatlan szakokon legalább 280, felsőoktatási szakképzéseken pedig legalább 240 pontot kell elérnetek a sikeres felvételihez. Az azonban nem mindegy, hogy mit számoltok ebbe bele.

Két tanév alatt csupán négyen kaptak ösztöndíjat a több milliós tandíjat beszedő debreceni elitiskolában

Pedig az önkormányzat évente százmilliókkal támogatja a Debreceni Nemzetközi Iskolát, amiből akár az összes tanuló egyéves tandíját is ki lehetne fizetni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.