Pedig az önkormányzat évente százmilliókkal támogatja a Debreceni Nemzetközi Iskolát, amiből akár az összes tanuló egyéves tandíját is ki lehetne fizetni.
Csaknem négymilliárd forint közpénzből hozta létre az állam a Debreceni Nemzetközi Iskolát (International School of Debrecen), az eddig eltelt két tanév során mégis csupán négy tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat az évi több millió forintos tandíjat beszedő elitintézményben – értesült a 24.hu.
Ösztöndíjat egyébként a most lezárt tanévben osztottak először, mivel a támogatási program részleteit nem dolgozta ki időben a debreceni önkormányzat. A lap szerint a következő tanévben újabb négy ösztöndíjas lesz, akiket tizenhat pályázóból választottak ki. Pénz azonban arra is lenne, hogy akár az összes felvett tanuló - az elmúlt tanévben 129 - egyéves tandíját kifizessék, ugyanis az önkormányzat bőkezűen támogatja az iskolát. Az intézmény pénzügyi terve 2021-re csaknem 940 millió forint kiadással számol, amiből 408 milliót fenntartói és egyéb támogatásból fedeznének.
Külön érdekesség az is, hogy az ösztöndíj-pályázat egyik feltétele, hogy a tanulónak a pályázat benyújtásának évében be kell töltenie legalább a 10. életévét, vagyis csak a harmadik évfolyamtól lehet ösztöndíjat kapni. Az önkormányzat és az intézmény tájékoztatása szerint ennek a kikötésnek szakmai oka van. Mint írták,
az érvényben lévő szakmai protokollok alapján 10 éves életkor alatt a kiemelkedő tehetséget és a kimagasló eredményt nem lehet megbízhatóan mérni.
Az intézmény tájékoztatása szerint egyébként a diákok negyede külföldi, és összesen 17 különböző nemzetiség tanul az iskolában, igaz, van köztük olyan is, akinek egyik szülője magyar.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Csalódottságát fejezte ki Pankotai Lili, amiért Magyar Péter a franciaországi tüntetések kapcsán a szigorú migrációs politika szükségességét hangsúlyozta.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50-60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki.
