Két tanév alatt csupán négyen kaptak ösztöndíjat a több milliós tandíjat beszedő debreceni elitiskolában

Pedig az önkormányzat évente százmilliókkal támogatja a Debreceni Nemzetközi Iskolát, amiből akár az összes tanuló egyéves tandíját is ki lehetne fizetni.

  • Eduline

Csaknem négymilliárd forint közpénzből hozta létre az állam a Debreceni Nemzetközi Iskolát (International School of Debrecen), az eddig eltelt két tanév során mégis csupán négy tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat az évi több millió forintos tandíjat beszedő elitintézményben – értesült a 24.hu.

Ösztöndíjat egyébként a most lezárt tanévben osztottak először, mivel a támogatási program részleteit nem dolgozta ki időben a debreceni önkormányzat. A lap szerint a következő tanévben újabb négy ösztöndíjas lesz, akiket tizenhat pályázóból választottak ki. Pénz azonban arra is lenne, hogy akár az összes felvett tanuló - az elmúlt tanévben 129 - egyéves tandíját kifizessék, ugyanis az önkormányzat bőkezűen támogatja az iskolát. Az intézmény pénzügyi terve 2021-re csaknem 940 millió forint kiadással számol, amiből 408 milliót fenntartói és egyéb támogatásból fedeznének.

Külön érdekesség az is, hogy az ösztöndíj-pályázat egyik feltétele, hogy a tanulónak a pályázat benyújtásának évében be kell töltenie legalább a 10. életévét, vagyis csak a harmadik évfolyamtól lehet ösztöndíjat kapni. Az önkormányzat és az intézmény tájékoztatása szerint ennek a kikötésnek szakmai oka van. Mint írták,

az érvényben lévő szakmai protokollok alapján 10 éves életkor alatt a kiemelkedő tehetséget és a kimagasló eredményt nem lehet megbízhatóan mérni.

Az intézmény tájékoztatása szerint egyébként a diákok negyede külföldi, és összesen 17 különböző nemzetiség tanul az iskolában, igaz, van köztük olyan is, akinek egyik szülője magyar.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.