Nyelvvizsga-amnesztia: a minisztériummal tárgyalt a HÖOK, de döntés még nincs

Lassan a szóbeli záróvizsgáknak is vége, de a kormány még mindig nem döntött az idei végzősök nyelvvizsga-amnesztiájáról.

  • Tóth Alexandra

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetett az idei nyelvvizsga-követelményekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - írja közleményében a hallgatói szervezet. 

Szerintük 20-25 ezer végzős kaphatná meg a diplomáját, ha idén is elengednék a nyelvvizsga-követelményt, "közöttük jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrár szakemberek, akikre jelenleg nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak".

"A számok is azt mutatják, hogy a Covid túl nagy akadályokat görgetett eléjük: sokan azért nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, mert a vizsgaidőpontokat a korlátozások miatt le kellett mondani. Ez főleg a szaknyelvi vizsgákat, de sok nyelvből általános vizsgákat is érintett" - emelik ki, hozzátéve: ez a keresztfélévben, vagyis a februárban végzettek diplomaszerzését is megnehezítette.

A HÖOK szerint a döntés egyre sürgetőbb, ugyanis lassan már a szóbeli záróvizsgáknak is vége, és a végzősök nem tudják, mire számíthatnak. Ráadásul azok az egyetemisták, akik szeretnének mesterszakon továbbtanulni, július 8-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat a felvi.hu rendszerében, így számukra sem mindegy, hogy lesz-e diplomájuk vagy sem.

Legutóbb június 3-án került elő a téma a kormányinfón, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy a hiányzó nyelvvizsga ellenére átvehessék diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.