Nyelvvizsga-amnesztia: a minisztériummal tárgyalt a HÖOK, de döntés még nincs

Lassan a szóbeli záróvizsgáknak is vége, de a kormány még mindig nem döntött az idei végzősök nyelvvizsga-amnesztiájáról.

  • Tóth Alexandra

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetett az idei nyelvvizsga-követelményekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - írja közleményében a hallgatói szervezet. 

Szerintük 20-25 ezer végzős kaphatná meg a diplomáját, ha idén is elengednék a nyelvvizsga-követelményt, "közöttük jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrár szakemberek, akikre jelenleg nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak".

"A számok is azt mutatják, hogy a Covid túl nagy akadályokat görgetett eléjük: sokan azért nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, mert a vizsgaidőpontokat a korlátozások miatt le kellett mondani. Ez főleg a szaknyelvi vizsgákat, de sok nyelvből általános vizsgákat is érintett" - emelik ki, hozzátéve: ez a keresztfélévben, vagyis a februárban végzettek diplomaszerzését is megnehezítette.

A HÖOK szerint a döntés egyre sürgetőbb, ugyanis lassan már a szóbeli záróvizsgáknak is vége, és a végzősök nem tudják, mire számíthatnak. Ráadásul azok az egyetemisták, akik szeretnének mesterszakon továbbtanulni, július 8-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat a felvi.hu rendszerében, így számukra sem mindegy, hogy lesz-e diplomájuk vagy sem.

Legutóbb június 3-án került elő a téma a kormányinfón, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy a hiányzó nyelvvizsga ellenére átvehessék diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.