Nyelvvizsga-amnesztia: a minisztériummal tárgyalt a HÖOK, de döntés még nincs

Lassan a szóbeli záróvizsgáknak is vége, de a kormány még mindig nem döntött az idei végzősök nyelvvizsga-amnesztiájáról.

  • Tóth Alexandra

Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal egyeztetett az idei nyelvvizsga-követelményekről a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - írja közleményében a hallgatói szervezet. 

Szerintük 20-25 ezer végzős kaphatná meg a diplomáját, ha idén is elengednék a nyelvvizsga-követelményt, "közöttük jelentős arányban vannak pedagógusok, egészségügyi- és agrár szakemberek, akikre jelenleg nagy szüksége lenne a magyar társadalomnak, az oktatási rendszernek és a gazdaságnak".

"A számok is azt mutatják, hogy a Covid túl nagy akadályokat görgetett eléjük: sokan azért nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, mert a vizsgaidőpontokat a korlátozások miatt le kellett mondani. Ez főleg a szaknyelvi vizsgákat, de sok nyelvből általános vizsgákat is érintett" - emelik ki, hozzátéve: ez a keresztfélévben, vagyis a februárban végzettek diplomaszerzését is megnehezítette.

A HÖOK szerint a döntés egyre sürgetőbb, ugyanis lassan már a szóbeli záróvizsgáknak is vége, és a végzősök nem tudják, mire számíthatnak. Ráadásul azok az egyetemisták, akik szeretnének mesterszakon továbbtanulni, július 8-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat a felvi.hu rendszerében, így számukra sem mindegy, hogy lesz-e diplomájuk vagy sem.

Legutóbb június 3-án került elő a téma a kormányinfón, akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy a hiányzó nyelvvizsga ellenére átvehessék diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.