Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nagyon sokan kérdeztétek tőlünk, hogy született-e döntés az idei nyelvvizsga-amnesztiával kapcsolatban. Bár a tegnapi kormányinfó elmaradt, összeszedtük, mit tudunk eddig.
Hetek óta foglalkoztatja az idén diplomázókat a nyelvvizsgakötelezettség kérdése: vajon idén is kiadják-e a diplomákat bizonyítvány nélkül. A téma már hónapokkal ezelőtt is előkerült, többször is megkerestük a minisztériumot: arra voltunk kíváncsiak, változott-e a nyelvvizsga-kötelezettséggel kapcsolatos elképzelésük, de nem kaptunk érdemi infókat.
Utoljára februárban válaszolt az ITM, akkor az online nyelvvizsgát ajánlotta a diplomaszerzés előtt állók figyelmébe. A járvány első hulláma alatt átmeneti intézkedésként biztosították az online nyelvvizsgaszerzést, szeptember óta azonban bárki vizsgázhat ilyen formában. Jelenleg erre több nyelvvizsgaközpontban van lehetőség.
A kényelmes és korszerű lehetőségnek köszönhetően a fiatalok az ország bármely részéből az utazás fáradalmait és költségét megspórolva teljesíthetik a diploma kiadásának feltételét, vagy juthatnak többletpontokhoz a felsőoktatási felvételi eljárásban
- tette hozzá „nagyvonalúan” a minisztérium.
| Tavaly járt a diploma nyelvvizsga nélkül is |
| Tavaly közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket.A járványhelyzet miatt több ezren most is azt kérik, hosszabbítsa meg a kormány a „nyelvvizsga-amnesztiát”.„A 2020. 04. 11-én hatályba lépett rendelet alapján az, aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól. A fennálló járványügyi helyzetre való tekintettel követeljük a rendelet meghosszabbítását (a 2021-es évre is)” - olvasható abban a petícióban, amelyet már ezren írtak alá. |
Ez az opció azonban a szakmai vizsgák esetében nem mindig megoldás – több, szakmai nyelvvizsgát szervező központnak ugyanis nincs online akkreditációja.
A döntés egyre sürgetőbb - 25 ezer diploma múlhat rajta
Sok egyetemen már elkezdődött, sőt a végéhez közeledik a záróvizsga-időszak, a végzős egyetemisták és főiskolások azonban még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat. A kormány még nem döntött, pedig több ezer hallgató sorsa függhet ettől.
Az Eduline írta meg pár héttel ezelőtt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolta az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
Van azonban, amiben már döntöttek. Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ér többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok pluszpontokat. Bár a kérdés nem az ITM hatáskörébe tartozik, a felvételizők már tudják az idei speciális nyevvizsga-szabályokat.
Mit mond a kormány?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.