Újabb vizsgaidőszak végéhez közeledünk, sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan iratkozhattok ki az egyetemről? Kell-e fizetnetek, ha állami ösztöndíjasként tanultatok? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat arról, mi történik akkor, ha nem szereztek diplomát, vagy nem teljesítitek a hallgatói szerződésetekben vállaltakat.
Ha úgy döntöttetek, hogy nem szeretnék folytatni a jelenlegi szakotokat, a legtöbb egyetemen egy kérvényt kell kitöltenetek és leadnotok. Valószínűleg be kell szereznetek különböző igazolásokat is, hogy nem tartoztok semmivel, például a könyvtárnak.
Fontos, hogy a kiiratkozás előtt felhasznált állami ösztöndíjas féléveitek számával csökken azoknak a szemesztereknek a száma, amelyekben még támogatottként tanulhattok. Tehát ha egy évet tanultatok ingyen, de kiiratkoznátok, akkor a 12-ből már csak 10 állami félévetek marad. Ezeket ugyanakkor azonos képzési szinten is felhasználhatjátok, egy félbehagyott alapképzés után akár egy másik alapszakon, vagy egy felsőoktatási szakképzésen is tanulhattok.
Mit és kinek kell visszafizetnie?
Nyilván ez a kérdés csak azokra vonatkozik, akik államilag támogatott képzésen tanultak, hiszen az önköltséges szakokon a kiiratkozásnak nincs olyan értelemben anyagi vonzata, mint az állami képzéseken a visszafizetési kötelezettség. De pontosan kiknek és mennyit kell fizetni?
Alapvetően a visszafizetési kötelezettséget nemrég felváltotta az automatikus munkaviszonyfenntartási kötelezettség, így csak akkor kell bármit is visszafizetnetek, ha ezt nem teljesítettétek. Mit jelent a munkviszonyfenntartási kötelezettség?
A hallgatói szerződésben, az első félévetek előtt aláírtátok, hogy a képzési idő másfélszerese alatt oklevelet szereztek, illetve az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányaitok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt tartotok fenn. Tehát ha összesen 8 félévet tanultatok államilag támogatott képzésen, akkor ugyanennyi időt kell majd ledolgoznotok a diplomaszerzés után.
Mi történik akkor, ha nem szerzek diplomát, de kiiratkozok?
Ha az oklevélszerzési határidőn belül nem szereztek diplomát, vagy megszűnik az állami ösztöndíjas jogviszonyotok, akkor a következő fordulhat elő:
Fontos viszont, hogy ha a második kategóriába tartoztok, tehát nem szereztek diplomát, mert megszűnik a jogviszonyotok, akkor az elhasznált állami ösztöndíjas féléveitek idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt kell fenntartanotok mégpedig az adott képzés megszűnésének napjától számítva a követő két éven belül (ez az úgynevezett rövid határidejű hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség).
Mi történik, ha nem dolgozzátok le?
Akkor jön a visszafizetési kötelezettség. Ha ugyanis a diplomaszerzést követő 20 éven belül nem dolgoztok az ösztöndíjas félévekkel megegyező időtartamban, akkor a 20 év után kötelesek vagytok visszafizetni az igénybe vett állami (rész)ösztöndíjnak – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét. Amennyiben részben teljesítitek ezt a kötelezettséget, a visszatérítendő összeget a munkában töltött napoknak megfelelően arányosítva számolják majd ki.
Akik nem is szereztek diplomát, és nem is dolgoztak a képzés megszűnését követő követő két éven belül, kötelesek visszafizetni a tartozás 50%-át, persze az összeg itt is a munkában töltött napoknak megfelelően arányos.
A szakváltásról, kiiratkozásról vagy arról, hogy pontosan hány államilag támogatott félévet használtatok már el, a saját egyetemetek tanulmányi osztálya és az Oktatási Hivatal tud bővebb tájékoztatást adni, ugyanis speciális esetekben előfordulhat, hogy a fenti szabályok rátok nem (így) vonatkoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
