Matek a félévekkel: mi számít, és mi nem számít bele az állami ösztöndíjas félévekbe?

Véget ért egy újabb félév, itt az ideje számolgatni. Ha államilag támogatott képzésen tanultok, vagy szeptemberben a cél az ingyenes egyetem, nagyon fontos, hogy képben legyetek azzal, összesen hány félévet tanulhattok ingyen.

  • Csik Veronika

Mindenkinek - a főszabály szerint - összesen 12 államilag támogatott féléve van. Ettől eltérő kivételes esetekben persze egy kicsivel lehet több. Például, ha osztatlan képzésen tanultok és a képzési idő meghaladja a tíz félévet, a támogatási idő ebben az esetben legfeljebb tizennégy félév (például az általános orvos képzésben) lehet, illetve a fogyatékossággal élők támogatási idejét az egyetem saját hatáskörben legfeljebb négy félévvel megnövelheti és a doktori képzésben elfogasztott támogatási idő (legfeljebb 8 félév), és nem számít bele a főszabály szerinti tizenkét félévbe.

Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy a 12 félévre akkor is "jogosultak vagytok", ha korábban már tanultatok egyetemen vagy van szakképzettségetek.

De mi nem számít bele a 12 félévbe?

A támogatási időbe beleszámít a megkezdett és aktívan folyó félév akkor is, ha nem fejezitek be a félévet. A támogatási idő számításakor azonban nem kell figyelembe venni többek között:

  • a megkezdett félévet, ha betegség, szülés vagy más, fel nem róható ok miatt nem sikerült befejeznetek, és indoklással ellátott erre vonatkozó kérelmeteket a felsőoktatási intézmény elfogadta;
  • azt a félévet, amelyet a hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzésében közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, valamint önköltség fizetésére nem kötelezett, hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatóként teljesített.

Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ha valaki párhuzamosan több képzést folytat, félévente minden képzésén elhasznál egy-egy félévet a támogatási idejéből - írja a Felvi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.