A felsőoktatási intézmények többségében hétfőn elkezdődtek a tavaszi szemesztert lezáró vizsgák, bár vannak olyan egyetemek is, ahol már a múlt héten elindult a félévzárás. Annak ellenére, hogy május 10-től személyesen is meg lehet szervezni a számokéréseket, a legtöbb helyen úgy döntöttek, erre az egy-két hétre már nem hívják be a hallgatókat.
"A felsőoktatási intézmény rektora dönthet az oktatás – így különösen a hallgatók gyakorlati képzésének, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat szerint hallgatói jelenlétet igénylő tudásmérésnek – személyes érintkezés mellett történő megszervezéséről, a szükséges védelmi intézkedések betartásával" – áll abban a kormányrendeletben, amely nagyjából másfél hete jelent meg.
A szabályok május 10-től léptek életbe, viszont az intézmények többségében úgy döntöttek, csak nagyon indokolt esetben hívják be a hallgatókat személyesen - írtuk meg korábban. "Az ELTE-n a félévet a távolléti oktatás és számonkérés szabályai szerint kell folytatni és befejezni. A hallgatók személyes jelenlétével nem szervezhető számonkérés" - olvasható az egyetem honlapján, ahol azt is hozzáteszik: az ettől való eltéréshez dékáni vagy igazgatói engedély szükséges.
Hasonló döntés született a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. A számonkéréseket ezekben az intézményekben is kizárólag online tartják meg – a Corvinuson a Moodle és a Microsoft Teams egyetemi felületein. Kivételt az NKE záróvizsgái és szakdolgozatvédései jelentenek.
Online fejezik be a tanévet a Budapesti Gazdasági Egyetemen, illetve a legtöbb vidéki egyetemen is – olvasható az Index összefoglalójában, amelyből az is kiderül, hogy a Testnevelési Egyetemen viszont már a járványhelyzet miatt tavasszal elmaradó fontos gyakorlati elemek pótlása is elkezdődött. „Előző héten csak gyakorlati óráim voltak, ahol igyekeztük pótolni az elmúlt időszak legfontosabb feladatait. Ezzel az extra héttel most egy kicsit tovább tart a félév, de a vizsgák már online lesznek” – mondta a lapnak az intézmény sport és rekreációszervezés szakos hallgatója.
Van egy-két kivétel, ahol a vizsgák is személyesek lesznek
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Pécsi Tudományegyetemen karonként, sőt sok esetben szakonként döntöttek a félévzárás módjáról. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.
Arról, hogy a fővárosi intézményekben pontosan mettől meddig tart a vizsgaidőszak, itt írunk korábban. A nagyobb vidéki egyetemek dátumait pedig itt gyűjtöttük össze.
| Szeptembertől nincs kivételezés |
Miközben a tavaszi félévzárás időtartamának és módjának jártunk utána, az ELTE oldalán már a következő tanévkezdéssel kapcsolatban is találtunk információkat. Az egyetem jelezte, hogy a 2021/2022-es tanévet jelenléti formában tervezik elkezdeni, és "az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási lehetőséget biztosító kivételes tanulmányi rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre". Ez tehát azt jelenti, az Eötvös Loránd Tudoményegyetemen a védettség hiánya önmagában nem lesz elegendő indok ahhoz, hogy valaki szeptembertől is otthonról tanuljon. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
