Már csak néhány nap és kezdődik a vizsgaidőszak a legtöbb vidéki egyetemen is: dátumok

Ismét eljött az az időszak, amikor az egyetemisták megmutathatják, mi mindent sikerült megtanulniuk az elmúlt hónapokban. Utánajártunk, hogy a nagyobb vidéki egyetemeken mettől meddig vizsgázhatnak a hallgatók.

  • Tóth Alexandra

Korábban már összegyűjtöttük a fővárosi felsőoktatási intézmények dátumait, illetve ahol erről találtunk információt, azt is megnéztük, milyen formában bonyolítják le a vizsgákat. Most pedig azt néztük meg, mi a helyzet a nagyobb vidéki egyetemeken.

A Debreceni Egyetemen a legtöbb szakon 2021. május 17. és július 2. közé szervezik a vizsgákat. Az Eszterházy Károly Egyetemen szintén ekkor kezdődnek a vizsgák, de június 26-ig tartanak, csak úgy, mint a Miskolci Egyetemen. Utóbbinál azonban azok a hallgatók, akik részt vesznek a járvány elleni védekezésben (önkéntesek és kirendeltek) egészen július 9-ig vizsgázhatnak.

A Dunaújvárosi Egyetemen május 25-től június 18-ig tartanak a számonkérések, míg a Nyíregyházi Egyetemen van plusz egy hetük a hallgatóknak, május 25-től június 26-ig mutathatják meg, mit tudnak. A Pannon Egyetemen május 22-én kezdődnek a megmérettetések és június 30-ig tartanak.

A Pécsi Tudományegyetemen ugyancsak eltérő, mikor vizsgáznak a diákok. A legtöbb karon már a héten (május 10-én) elkezdődtek a vizsgák, de van néhány kar, ahol május 17-e lesz a vizsgaszezon első napja. A PTE-n a vizsgaidőszak vége is változó, többségében 2021. június 18. körül végeznek a hallgatók. Itt a félévzárás módjáról is találtunk információkat, de az erre vonatkozó szabályok karonként, sőt sok esetben szakonként is eltérnek. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.

A Soproni Egyetemen május 10. a vizsgaidőszak első napja és június 19. az utolsó, a Szegedi Tudományegyetemen pedig ezek a dátumok május 24. és július 3.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.