Ismét eljött az az időszak, amikor az egyetemisták megmutathatják, mi mindent sikerült megtanulniuk az elmúlt hónapokban. Utánajártunk, hogy a nagyobb vidéki egyetemeken mettől meddig vizsgázhatnak a hallgatók.
Korábban már összegyűjtöttük a fővárosi felsőoktatási intézmények dátumait, illetve ahol erről találtunk információt, azt is megnéztük, milyen formában bonyolítják le a vizsgákat. Most pedig azt néztük meg, mi a helyzet a nagyobb vidéki egyetemeken.
A Debreceni Egyetemen a legtöbb szakon 2021. május 17. és július 2. közé szervezik a vizsgákat. Az Eszterházy Károly Egyetemen szintén ekkor kezdődnek a vizsgák, de június 26-ig tartanak, csak úgy, mint a Miskolci Egyetemen. Utóbbinál azonban azok a hallgatók, akik részt vesznek a járvány elleni védekezésben (önkéntesek és kirendeltek) egészen július 9-ig vizsgázhatnak.
A Dunaújvárosi Egyetemen május 25-től június 18-ig tartanak a számonkérések, míg a Nyíregyházi Egyetemen van plusz egy hetük a hallgatóknak, május 25-től június 26-ig mutathatják meg, mit tudnak. A Pannon Egyetemen május 22-én kezdődnek a megmérettetések és június 30-ig tartanak.
A Pécsi Tudományegyetemen ugyancsak eltérő, mikor vizsgáznak a diákok. A legtöbb karon már a héten (május 10-én) elkezdődtek a vizsgák, de van néhány kar, ahol május 17-e lesz a vizsgaszezon első napja. A PTE-n a vizsgaidőszak vége is változó, többségében 2021. június 18. körül végeznek a hallgatók. Itt a félévzárás módjáról is találtunk információkat, de az erre vonatkozó szabályok karonként, sőt sok esetben szakonként is eltérnek. Az Állam- és Jogtudományi Karon és a Közgazdaságtudományi Karon például marad minden digitális formában, de az Általános Orvostudományi Karon és a Gyógyszerésztudományi Karon már személyesen zajlanak a vizsgák.
A Soproni Egyetemen május 10. a vizsgaidőszak első napja és június 19. az utolsó, a Szegedi Tudományegyetemen pedig ezek a dátumok május 24. és július 3.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
