Nyolc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé

Nyilvánosságra hozta 2021/2022-es listáját a Center for World University Rankings (CWUR) - nyolc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé

  • Csik Veronika

A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett a legjobb, az egyetem az 591. helyen végzett - derül ki a friss nemzetközi rangsorból. Második a Szegedi Tudományegyetem lett (SZTE), megelőzve a tavalyi másodikat a 678. helyezést bezsebelve. A dobogó harmadik fokára a tavalyi második, a Semmelweis Egyetem állhatott a 683. helyezéssel. Éppen befért a top 700-ba a Debreceni Egyetem (695. lett), 887. lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1090. lett a Pécsi Tudományegyetem, 1669. lett a CEU és 1949. helyen feljutott a listára a Pannon Egyetem is.

Tavaly is nyolc magyar intézmény került fel a listára. Akkor az ELTE a 588. lett, a Semmelweis Egyetem az ördögi 666. helyen végzett, a Szegedi Tudományegyetem pedig 667. lett.

A Center for World University Rankings (CWUR) minden évben felállítja a világ egyetemeinek rangsorát. Húszezer felsőoktatási intézmény közül hét szempont alapján választják ki a világ kétezer legjobb egyetemét, ide értve az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát és idézési arányukat.

Kik a legjobbak a világon?

Az első a Harvard lett, második a Massachusetts Institute of Technology azaz MIT, harmadik a Stanford, negyedik a Cambridge, ötödik az Oxford, hatodik a Princeton lett. A top 10-ben végzett a Columbia Egyetem, Chicagói Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Yale.

Az angliai egyetemeken kívül felfért a listára a 21. helyen a francia PSL University, a 29. helyen a svájci ETH Zurich és a francia Paris-Saclay University is, mint európai top egyetemek.

Más rangsoron is tarolnak a magyar egyetemek

A Times Higher Education (THE) University Impact listájában hat magyar egyetem is szerepel. Összesítettben a Pécsi Tudományegyetem vezeti a listát a magyar intézmények közül, a 201-300. helyet elérve. Második a Debreceni Egyetem (301-400.), harmadik a Szegedi Tudományegyetem (301-400.), negyedik a Semmelweis Egyetem (401-600.), ötödik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800.) és hatodik a Széchenyi István Egyetem (601-800.) lett. Itt az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján, társadalmi és gazdasági hatásukat figyelembe véve rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.