Nyolc magyar egyetem került a világ legjobb felsőoktatási intézményei közé

Nyilvánosságra hozta 2021/2022-es listáját a Center for World University Rankings (CWUR) - nyolc magyar egyetem került a kétezer legjobb felsőoktatási intézmény közé

Csik Veronika

A magyar egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett a legjobb, az egyetem az 591. helyen végzett - derül ki a friss nemzetközi rangsorból. Második a Szegedi Tudományegyetem lett (SZTE), megelőzve a tavalyi másodikat a 678. helyezést bezsebelve. A dobogó harmadik fokára a tavalyi második, a Semmelweis Egyetem állhatott a 683. helyezéssel. Éppen befért a top 700-ba a Debreceni Egyetem (695. lett), 887. lett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1090. lett a Pécsi Tudományegyetem, 1669. lett a CEU és 1949. helyen feljutott a listára a Pannon Egyetem is.

Tavaly is nyolc magyar intézmény került fel a listára. Akkor az ELTE a 588. lett, a Semmelweis Egyetem az ördögi 666. helyen végzett, a Szegedi Tudományegyetem pedig 667. lett.

A Center for World University Rankings (CWUR) minden évben felállítja a világ egyetemeinek rangsorát. Húszezer felsőoktatási intézmény közül hét szempont alapján választják ki a világ kétezer legjobb egyetemét, ide értve az oktatás minőségét, a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit, az oktatók kiválóságát, a publikációk számát és idézési arányukat.

Kik a legjobbak a világon?

Az első a Harvard lett, második a Massachusetts Institute of Technology azaz MIT, harmadik a Stanford, negyedik a Cambridge, ötödik az Oxford, hatodik a Princeton lett. A top 10-ben végzett a Columbia Egyetem, Chicagói Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Yale.

Az angliai egyetemeken kívül felfért a listára a 21. helyen a francia PSL University, a 29. helyen a svájci ETH Zurich és a francia Paris-Saclay University is, mint európai top egyetemek.

Más rangsoron is tarolnak a magyar egyetemek

A Times Higher Education (THE) University Impact listájában hat magyar egyetem is szerepel. Összesítettben a Pécsi Tudományegyetem vezeti a listát a magyar intézmények közül, a 201-300. helyet elérve. Második a Debreceni Egyetem (301-400.), harmadik a Szegedi Tudományegyetem (301-400.), negyedik a Semmelweis Egyetem (401-600.), ötödik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800.) és hatodik a Széchenyi István Egyetem (601-800.) lett. Itt az ENSZ fenntartható fejlődési céljai alapján, társadalmi és gazdasági hatásukat figyelembe véve rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.