Hétvégén nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot a kormány.
A felsőoktatásért is felelős Palkovics László miniszter által jegyzett tervezett legfontosabb újdonsága, hogy törli a korábban évekig húzódó konfliktust kiváltó, követelményt: eszerint az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” - idézi a hvg.hu a változtatást.
A speciális kikötésről 2020 őszén az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy torzította a versenyfeltételeket, sőt a rendelkezés sérti az uniós jogokat.
A most javasolt új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű - idézi a hvg.hu. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.
Tehát magyar székhelyű külföldi egyetem is adhat Magyarországon elismert diplomát, azonban a működési szabályokat az egyetem székhelye szerinti állam határozza meg. A miniszteri indoklás szerint a bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál.
Az egyetem, amit Bécsben tárt karokkal fogadtak
Mint emlékezhettek rá, a CEU-botrány egyik sokat hangoztatott eleme volt, hogy a fő "probléma" az egyetem kapcsán, hogy az Egyesült Államokban az intézmény nem működött. Azonban a Lex-CEU néven elhíresült törvényre válaszolva az egyetemen megteremtették a feltételeket a New York-i oktatáshoz. Miután a kormány továbbra sem ismerte el az egyetem akkreditációját, CEU 2019-ben kénytelen volt képzései nagy részét Bécsbe helyezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
