Hétvégén nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot a kormány.
A felsőoktatásért is felelős Palkovics László miniszter által jegyzett tervezett legfontosabb újdonsága, hogy törli a korábban évekig húzódó konfliktust kiváltó, követelményt: eszerint az a külföldi egyetem működhet Magyarországon, amely „a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül” - idézi a hvg.hu a változtatást.
A speciális kikötésről 2020 őszén az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy torzította a versenyfeltételeket, sőt a rendelkezés sérti az uniós jogokat.
A most javasolt új szöveg szerint az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhelyű felsőoktatási intézmény akkor folytathat itt oklevelet adó képzési tevékenységet, ha Magyarország és a külföldi intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben szerepel, és képzése a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű - idézi a hvg.hu. Ilyenkor a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatóak, az oktató és kutatómunkára, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.
Tehát magyar székhelyű külföldi egyetem is adhat Magyarországon elismert diplomát, azonban a működési szabályokat az egyetem székhelye szerinti állam határozza meg. A miniszteri indoklás szerint a bajor jogot vették alapul mind az EGT-n kívüli, mind az azon belüli egyetemek javasolt új szabályozásánál.
Az egyetem, amit Bécsben tárt karokkal fogadtak
Mint emlékezhettek rá, a CEU-botrány egyik sokat hangoztatott eleme volt, hogy a fő "probléma" az egyetem kapcsán, hogy az Egyesült Államokban az intézmény nem működött. Azonban a Lex-CEU néven elhíresült törvényre válaszolva az egyetemen megteremtették a feltételeket a New York-i oktatáshoz. Miután a kormány továbbra sem ismerte el az egyetem akkreditációját, CEU 2019-ben kénytelen volt képzései nagy részét Bécsbe helyezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
