Hétfőtől vendégeket fogadhatnak az állatkertek, a szabadidőparkok, a fürdőhelyek és az autós mozik is - az egyetemisták azonban nem tudják, mikor térhetnek vissza a kampuszokra.
Egyetemi vezetők és szakértők - akik azt várták, hogy a ma bejelentett nyitás az egyetemeket is érinti majd valamilyen formában - most attól tartanak, hogy a felsőoktatás kimaradt a kormány ütemtervéből, ha azonban nem kapnak időben tájékoztatást az a diákoknak és az oktatóknak, dolgozóknak is nagy gondokat jelenthet - írja a The Guardian.
A kormány korábban egyébként azt mondta, mérlegelik az egyetemek "a húsvéti ünnepek utáni" nyitásának kérdését - a húsvét múlt héten azonban véget ért, így az oktatási szektor jogosan várta a bejelentést.
Az egyetemi vezetők és a hallgatói érdekképviseletek szerint a kormány veszélybe sodorja a fiatalok mentális egészségét is azzal, hogy nem hajlandó dönteni a nyitásról és arról, mikor térhetnek vissza a hallgatók az egyetemi kampuszokra. Illetve azt sem tartják igazságosnak, hogy a többi diák és tanuló esetében már döntöttek – az iskolák ugyanis már kinyitottak.
A brit hallgatók közül is sokan pénzügyi nehézségekkel küzdenek, mert jelenleg nincsenek olyan részmunkaidős munkák, mint általában. Illetve a járvány alatt alapvetően nőtt a szorongásuk, elszigetelődésük – mondta a lapnak Julia Buckingham, a Brunel University rektorhelyettese. Szerinte mindez önmagában elég nagy stresszfaktor, és akkor még nem jöttek szóba a vizsgák és a nyitással kapcsolatos információhiány problémái.
Éppen ezért a National Union of Students, azaz a diákok országos szakszervezete és a Student Minds mentálhigiénés szervezet ma közös levelében hívta fel a kormány figyelmét a kérdés fontosságár. Az egyetemistáknak például az utazás miatt kellene előre tervezniük, és az intézményekben dolgozó személyzetnek sem árt, ha tudják mikor térhetnek vissza. A nyitás kérdése egyébként közel egymillió otthonról tanuló hallgatót érint - ez az angliai egyetemek 2,1 millió hallgatójának felét.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
