A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legfrissebb tanulmányából.
Az egyetemi alapszakokon az államtudományi, valamint az egészségtudományi alapszakokon főleg saját elhatározásból szakítják meg tanulmányaikat a diákok, ezzel szemben a bölcsész- és az informatikushallgatók általában a követelményekkel nem boldogulnak, a hitéleti és sporttudományi alapképzéseken pedig rendszerint a túl sok passzív félév áll a sikertelenség hátterében - írta meg a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal felmérésére hivatkozva.
A tanulmányok félbehagyásának okai közt nagyjából egyenlő arányban van jelen a követelmények nem teljesítése és a hallgató saját döntéséből való megszakítás, de alacsony számban előfordul például fizetési hátralék vagy fegyelmi miatti kizárás is. A lemorzsolódás esélye nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben. De a tanulmányból kiderült az is, hogy kevesebb diák esik ki az iskolákból ott, ahol az oktatók fiatalabbak.
Az ötéves, osztatlan képzések esetén hasonlóak az arányok: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. A legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnökiből és az általános orvosiból. Sokan gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után távozik az egyetemről. Ennél a képzéstípusnál is elmondható, hogy a fizetős diákok közül kevesebben jutnak el a diplomáig, mint az ingyen tanulók.
A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a hallgatók. Különösen jól áll a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze 3-6 százalékos a lemorzsolódás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
