A hároméves alapképzések több mint harmada (36-39 százaléka) abszolutórium nélkül zárul. Igen jelentős a lemorzsolódás az informatikai, a műszaki és a természettudományi területeken, lényegesen jobb a helyzet a művészeti szakokon és a pedagógusképzésben - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) legfrissebb tanulmányából.
Az egyetemi alapszakokon az államtudományi, valamint az egészségtudományi alapszakokon főleg saját elhatározásból szakítják meg tanulmányaikat a diákok, ezzel szemben a bölcsész- és az informatikushallgatók általában a követelményekkel nem boldogulnak, a hitéleti és sporttudományi alapképzéseken pedig rendszerint a túl sok passzív félév áll a sikertelenség hátterében - írta meg a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal felmérésére hivatkozva.
A tanulmányok félbehagyásának okai közt nagyjából egyenlő arányban van jelen a követelmények nem teljesítése és a hallgató saját döntéséből való megszakítás, de alacsony számban előfordul például fizetési hátralék vagy fegyelmi miatti kizárás is. A lemorzsolódás esélye nagyobb levelezőn és távoktatásban, mint nappali munkarendben. De a tanulmányból kiderült az is, hogy kevesebb diák esik ki az iskolákból ott, ahol az oktatók fiatalabbak.
Az ötéves, osztatlan képzések esetén hasonlóak az arányok: a tanulmányok bő harmada zárul eredménytelenül. A legtöbb hallgató a jogászképzésből esik ki, a legkevesebb pedig az építészmérnökiből és az általános orvosiból. Sokan gyakorlatilag közvetlenül a felvételi után feladják: az osztatlan szakokra járók 8-12 százaléka egyetlen szemesztert sem végez el, további egyharmaduk pedig legfeljebb két félév után távozik az egyetemről. Ennél a képzéstípusnál is elmondható, hogy a fizetős diákok közül kevesebben jutnak el a diplomáig, mint az ingyen tanulók.
A mesterképzéseket az alapképzéseknél sikeresebben végzik a hallgatók. Különösen jól áll a gyógypedagógia és a pszichológia, utóbbi szakon mindössze 3-6 százalékos a lemorzsolódás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
