Az orvostanhallgatók és az egészségtudományi szakokon tanulók többsége már megkapta a koronavírus elleni vakcinát, ők ugyanis az egészségügyi dolgozókkal együtt az oltási lista elejére kerültek. A hallgatók többsége már a járvány második hulláma alatt is részt vett a tesztelésben, az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt most újra behívhatják őket a kórházakba.
Naponta frissülő „oltásszámlálóval” lehet követni a Semmelweis Egyetem oldalán, hány oltást adtak be az elmúlt hónapokban az intézmény dolgozói, és eddig hány hallgató, valamint oktató kapta meg a vakcinát. Utóbbi szám már meghaladta a 10 900-at.
A Semmelweis Egyetem hallgatói közül azok kérhetik az oltást, akik klinikai (vagyis betegágy melletti) oktatásban vesznek részt, vagy egészségügyi képzésen tanulnak és önkéntesen vesznek részt a szűrésben, a segédápolói betegellátásban, esetleg oltóponton dolgoznak. Emellett minden magyar vagy idegen nyelvű képzésen tanuló orvostanhallgató is megkaphatja a vakcinát, évfolyamtól függetlenül – ám csak akkor, ha még nem vagy három hónapnál régebben estek át a koronavírus-fertőzésen.
A Pécsi Tudományegyetem orvosi és egészségügyi képzésén tanuló, oltásra regisztrált hallgatók nagy része is megkapta már a vakcinát, az intézmény oldalán közzétett, februári tájékoztató szerint az első oltási hullámban 947 hallgató jelentkezett, míg a második körben további 1164 hallgató igényelte a vakcinát. A regisztrált hallgatók nagy részét már be is oltották – tájékoztatta az Eduline-t az egyetem, hozzátéve: tanulmányai során senkit nem érhet hátrány amiatt, mert nem oltatja be magát.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen hány hallgató kapta meg eddig a vakcinát, de a két intézményből cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Túlterhelt a rendszer, az orvostanhallgatókat is behívhatják
Az orvostanhallgatók és az egészségügyi képzéseken tanulók, például a leendő ápolók, védőnők, gyógytornászok többsége sem nem idős, sem nem krónikus beteg. Ők azért kaphatták meg a vakcinát, mert egészségügyi dolgozónak számítanak, így – a Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata alapján – az oltási sorrend elején szerepelnek.
Az orvostanhallgatók már a járvány második hulláma idején is részt vettek a védekezésben, ők tesztelték például az óvodákban és az iskolákban dolgozókat november végén, december elején, de egy részük önkéntesként már korábban is dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál vagy kórházakban, klinikákon.
Most újra bevethetik őket, a Népszava hétfőn legalábbis arról írt, hogy az orvostanhallgatókat ismét behívhatják a rendszer túlterheltsége miatt. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja, a covid-osztályokon már most nehezen lehet biztosítani a szükséges dolgozói létszámot, a helyzetet viszont javítani lehetne az egészségtudományi felsőoktatási hallgatók bevonásával, akik jelenleg önkéntes alapon segítenek az oltópontokon.
A kamara elnöke most nem csak covid-tesztek végzésére kérné őket, szerinte az egyetemistákat elsősorban azokra az ellátási helyekre lehetne bevonni, ahonnan a szakképzett, tapasztalattal bíró ápolókat tudnak átirányítani a frontvonalba. A lap úgy tudja, a hétvégén már több orvostanhallgatót értesítettek.
Online oktatás, kivételekkel
Az orvostanhallgatók és az egészségügyi karokon tanulók oltása nemcsak a védekezésben való részvétel miatt fontos, hanem azért is, mert ezeken a képzéseken – gyakorlati jellegük miatt – egyébként is több olyan óra van, amelyet az online oktatás ellenére személyesen tartanak meg. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a tavaszi félév is online formában kezdődött meg a felsőoktatási intézményekben, a szabályok alól a felsőoktatásért felelős miniszter ugyanakkor felmentést adhat, persze csak akkor, ha azt az egyetem kezdeményezi.
A rektorok kezdeményezésére január végéig 33 esetben engedélyezték a digitális oktatás alóli felmentést, azaz a személyes oktatást, vizsgáztatást. Ezeket jellemzően jelenlétet igénylő vizsgák, laborgyakorlatok, gyakorlatigényes tárgyak teljesítése miatt kérték az intézmények vezetői.
Azt viszont, hogy vajon a hallgatók körében mekkora átoltottság kell ahhoz, hogy újraindulhasson az élet az egyetemeken, egyelőre még sem a felsőoktatási intézmények, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudta megmondani. Mindenesetre a múlt csütörtöki bejelentés után, miszerint március 8-tól április 7-ig már az óvodákat és az általános iskolákat is bezárják, egy darabig még az egyetemek nyitására is várni kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
