Több mint tízezer orvostanhallgató már megkapta az oltást, mehetnek a frontvonalba

Az orvostanhallgatók és az egészségtudományi szakokon tanulók többsége már megkapta a koronavírus elleni vakcinát, ők ugyanis az egészségügyi dolgozókkal együtt az oltási lista elejére kerültek. A hallgatók többsége már a járvány második hulláma alatt is részt vett a tesztelésben, az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt most újra behívhatják őket a kórházakba.

  • Tóth Alexandra

Naponta frissülő „oltásszámlálóval” lehet követni a Semmelweis Egyetem oldalán, hány oltást adtak be az elmúlt hónapokban az intézmény dolgozói, és eddig hány hallgató, valamint oktató kapta meg a vakcinát. Utóbbi szám már meghaladta a 10 900-at.

A Semmelweis Egyetem hallgatói közül azok kérhetik az oltást, akik klinikai (vagyis betegágy melletti) oktatásban vesznek részt, vagy egészségügyi képzésen tanulnak és önkéntesen vesznek részt a szűrésben, a segédápolói betegellátásban, esetleg oltóponton dolgoznak. Emellett minden magyar vagy idegen nyelvű képzésen tanuló orvostanhallgató is megkaphatja a vakcinát, évfolyamtól függetlenül – ám csak akkor, ha még nem vagy három hónapnál régebben estek át a koronavírus-fertőzésen.

A Pécsi Tudományegyetem orvosi és egészségügyi képzésén tanuló, oltásra regisztrált hallgatók nagy része is megkapta már a vakcinát, az intézmény oldalán közzétett, februári tájékoztató szerint az első oltási hullámban 947 hallgató jelentkezett, míg a második körben további 1164 hallgató igényelte a vakcinát. A regisztrált hallgatók nagy részét már be is oltották – tájékoztatta az Eduline-t az egyetem, hozzátéve: tanulmányai során senkit nem érhet hátrány amiatt, mert nem oltatja be magát.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen hány hallgató kapta meg eddig a vakcinát, de a két intézményből cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Túlterhelt a rendszer, az orvostanhallgatókat is behívhatják

Az orvostanhallgatók és az egészségügyi képzéseken tanulók, például a leendő ápolók, védőnők, gyógytornászok többsége sem nem idős, sem nem krónikus beteg. Ők azért kaphatták meg a vakcinát, mert egészségügyi dolgozónak számítanak, így – a Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata alapján – az oltási sorrend elején szerepelnek.

Az orvostanhallgatók már a járvány második hulláma idején is részt vettek a védekezésben, ők tesztelték például az óvodákban és az iskolákban dolgozókat november végén, december elején, de egy részük önkéntesként már korábban is dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál vagy kórházakban, klinikákon.

Most újra bevethetik őket, a Népszava hétfőn legalábbis arról írt, hogy az orvostanhallgatókat ismét behívhatják a rendszer túlterheltsége miatt. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja, a covid-osztályokon már most nehezen lehet biztosítani a szükséges dolgozói létszámot, a helyzetet viszont javítani lehetne az egészségtudományi felsőoktatási hallgatók bevonásával, akik jelenleg önkéntes alapon segítenek az oltópontokon.

A kamara elnöke most nem csak covid-tesztek végzésére kérné őket, szerinte az egyetemistákat elsősorban azokra az ellátási helyekre lehetne bevonni, ahonnan a szakképzett, tapasztalattal bíró ápolókat tudnak átirányítani a frontvonalba. A lap úgy tudja, a hétvégén már több orvostanhallgatót értesítettek.

Online oktatás, kivételekkel

Az orvostanhallgatók és az egészségügyi karokon tanulók oltása nemcsak a védekezésben való részvétel miatt fontos, hanem azért is, mert ezeken a képzéseken – gyakorlati jellegük miatt – egyébként is több olyan óra van, amelyet az online oktatás ellenére személyesen tartanak meg. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a tavaszi félév is online formában kezdődött meg a felsőoktatási intézményekben, a szabályok alól a felsőoktatásért felelős miniszter ugyanakkor felmentést adhat, persze csak akkor, ha azt az egyetem kezdeményezi.

A rektorok kezdeményezésére január végéig 33 esetben engedélyezték a digitális oktatás alóli felmentést, azaz a személyes oktatást, vizsgáztatást. Ezeket jellemzően jelenlétet igénylő vizsgák, laborgyakorlatok, gyakorlatigényes tárgyak teljesítése miatt kérték az intézmények vezetői.

Azt viszont, hogy vajon a hallgatók körében mekkora átoltottság kell ahhoz, hogy újraindulhasson az élet az egyetemeken, egyelőre még sem a felsőoktatási intézmények, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudta megmondani. Mindenesetre a múlt csütörtöki bejelentés után, miszerint március 8-tól április 7-ig már az óvodákat és az általános iskolákat is bezárják, egy darabig még az egyetemek nyitására is várni kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.