Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az orvostanhallgatók és az egészségtudományi szakokon tanulók többsége már megkapta a koronavírus elleni vakcinát, ők ugyanis az egészségügyi dolgozókkal együtt az oltási lista elejére kerültek. A hallgatók többsége már a járvány második hulláma alatt is részt vett a tesztelésben, az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt most újra behívhatják őket a kórházakba.
Naponta frissülő „oltásszámlálóval” lehet követni a Semmelweis Egyetem oldalán, hány oltást adtak be az elmúlt hónapokban az intézmény dolgozói, és eddig hány hallgató, valamint oktató kapta meg a vakcinát. Utóbbi szám már meghaladta a 10 900-at.
A Semmelweis Egyetem hallgatói közül azok kérhetik az oltást, akik klinikai (vagyis betegágy melletti) oktatásban vesznek részt, vagy egészségügyi képzésen tanulnak és önkéntesen vesznek részt a szűrésben, a segédápolói betegellátásban, esetleg oltóponton dolgoznak. Emellett minden magyar vagy idegen nyelvű képzésen tanuló orvostanhallgató is megkaphatja a vakcinát, évfolyamtól függetlenül – ám csak akkor, ha még nem vagy három hónapnál régebben estek át a koronavírus-fertőzésen.
A Pécsi Tudományegyetem orvosi és egészségügyi képzésén tanuló, oltásra regisztrált hallgatók nagy része is megkapta már a vakcinát, az intézmény oldalán közzétett, februári tájékoztató szerint az első oltási hullámban 947 hallgató jelentkezett, míg a második körben további 1164 hallgató igényelte a vakcinát. A regisztrált hallgatók nagy részét már be is oltották – tájékoztatta az Eduline-t az egyetem, hozzátéve: tanulmányai során senkit nem érhet hátrány amiatt, mert nem oltatja be magát.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen hány hallgató kapta meg eddig a vakcinát, de a két intézményből cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Túlterhelt a rendszer, az orvostanhallgatókat is behívhatják
Az orvostanhallgatók és az egészségügyi képzéseken tanulók, például a leendő ápolók, védőnők, gyógytornászok többsége sem nem idős, sem nem krónikus beteg. Ők azért kaphatták meg a vakcinát, mert egészségügyi dolgozónak számítanak, így – a Nemzeti Népegészségügyi Központ javaslata alapján – az oltási sorrend elején szerepelnek.
Az orvostanhallgatók már a járvány második hulláma idején is részt vettek a védekezésben, ők tesztelték például az óvodákban és az iskolákban dolgozókat november végén, december elején, de egy részük önkéntesként már korábban is dolgozott az Országos Mentőszolgálatnál vagy kórházakban, klinikákon.
Most újra bevethetik őket, a Népszava hétfőn legalábbis arról írt, hogy az orvostanhallgatókat ismét behívhatják a rendszer túlterheltsége miatt. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy látja, a covid-osztályokon már most nehezen lehet biztosítani a szükséges dolgozói létszámot, a helyzetet viszont javítani lehetne az egészségtudományi felsőoktatási hallgatók bevonásával, akik jelenleg önkéntes alapon segítenek az oltópontokon.
A kamara elnöke most nem csak covid-tesztek végzésére kérné őket, szerinte az egyetemistákat elsősorban azokra az ellátási helyekre lehetne bevonni, ahonnan a szakképzett, tapasztalattal bíró ápolókat tudnak átirányítani a frontvonalba. A lap úgy tudja, a hétvégén már több orvostanhallgatót értesítettek.
Online oktatás, kivételekkel
Az orvostanhallgatók és az egészségügyi karokon tanulók oltása nemcsak a védekezésben való részvétel miatt fontos, hanem azért is, mert ezeken a képzéseken – gyakorlati jellegük miatt – egyébként is több olyan óra van, amelyet az online oktatás ellenére személyesen tartanak meg. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a tavaszi félév is online formában kezdődött meg a felsőoktatási intézményekben, a szabályok alól a felsőoktatásért felelős miniszter ugyanakkor felmentést adhat, persze csak akkor, ha azt az egyetem kezdeményezi.
A rektorok kezdeményezésére január végéig 33 esetben engedélyezték a digitális oktatás alóli felmentést, azaz a személyes oktatást, vizsgáztatást. Ezeket jellemzően jelenlétet igénylő vizsgák, laborgyakorlatok, gyakorlatigényes tárgyak teljesítése miatt kérték az intézmények vezetői.
Azt viszont, hogy vajon a hallgatók körében mekkora átoltottság kell ahhoz, hogy újraindulhasson az élet az egyetemeken, egyelőre még sem a felsőoktatási intézmények, sem az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudta megmondani. Mindenesetre a múlt csütörtöki bejelentés után, miszerint március 8-tól április 7-ig már az óvodákat és az általános iskolákat is bezárják, egy darabig még az egyetemek nyitására is várni kell.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).