"Az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak"

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.

  • Eduline/MTI

A Magyar Tudományos Akadémia szerint a felsőoktatás világszerte zajló átalakulása nem járt együtt itthon az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem, az elmaradások pótlása, pedig mind sürgetőbb. Ezért nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a témában, ugyanis szerintük fontos, hogy a döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket is. Úgy gondolják, ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, át kell nézni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni.

Olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget. 

- emelik ki, hozzátéve: "az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak".

Álláspontjuk szerint törvényi szinten kellene garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra. Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok leválthatóságát is - olvasható a közleményükben.

Kiemelik: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól. Illetve az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szakértők bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.