"Az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak"

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége szerint az egyetemi átalakítások során több törvényi garanciát kellene biztosítani, és nem szabad, hogy hátrány érje azokat az egyetemeket, ahol nem szavazzák meg a fenntartóváltást.

  • Eduline/MTI

A Magyar Tudományos Akadémia szerint a felsőoktatás világszerte zajló átalakulása nem járt együtt itthon az egyetemi intézmények párhuzamos fejlesztésével, nem álltak rendelkezésre komplex fejlesztési programok és források sem, az elmaradások pótlása, pedig mind sürgetőbb. Ezért nyilvános párbeszédet kezdeményeznek a témában, ugyanis szerintük fontos, hogy a döntéseket előkészítő vitákba be kell vonni az érintetteket is. Úgy gondolják, ahhoz, hogy a felsőoktatás és a kutatás továbbra is betöltse feladatát, át kell nézni a jelenlegi működés előnyeit és hátrányait, és ezek alapján kell a változásokról dönteni.

Olyan egyetemi szabályozásra és működési modellekre van szükség, amelyek együttesen juttatják érvényre az oktatás és kutatás szabadságát, az intézményi autonómiát, az elszámoltathatóságot, az egyenlő hozzáférést és a társadalmi felelősséget. 

- emelik ki, hozzátéve: "az új fenntartóknak nem lehet több joguk, mint jelenleg az államnak".

Álláspontjuk szerint törvényi szinten kellene garantálni, hogy a fenntartó (állam vagy alapítványi kuratórium) hatásköre nem terjedhet ki oktatási és kutatási döntések befolyásolására, szakok, karok létesítésére, megszüntetésére, az egyetemi vezetők, professzorok kinevezésére, habilitációs eljárásokra. Emellett az egyetemek használatában álló ingatlan, ingó vagyon, valamint a vagyongazdálkodásból származó jövedelem csak az egyetem oktatási és kutatási feladatainak ellátását szolgálhatja, amihez meg kell teremteni a hatékonyság és a külső ellenőrzés garanciáit. Továbbá az alapítványi kuratóriumok esetén biztosítani kell a szakpolitika, a gazdaság, az oktatás és a kutatás arányos képviseletét és a tagok leválthatóságát is - olvasható a közleményükben.

Kiemelik: nem érheti hátrány azokat a magas színvonalon működő egyetemeket, amelyek tartózkodnak az átalakulástól. Illetve az átalakítás eredményét három év után értékelni kell a hatóságok, az érintett egyetemek, az Akadémia és független külföldi szakértők bevonásával, a vizsgálat eredményét pedig nyilvánosságra kell hozni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.