58 százalékkal esett vissza a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma – közölte a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia az Eduline-nal. A csökkenés oka, hogy a Brexit miatt az Európai Unióból érkező elsőévesek szeptembertől nem vehetik fel a brit diákhitelt, és elveszítik a tandíjkedvezményt is. Az Egyesült Királyság ráadásul az Erasmus-programból is kilép.
Csütörtök reggel tette közzé a brit egyetemekre jelentkező diákok statisztikáit a UCAS, az Egyesült Királyság felvételi rendszerét üzemeltető szervezet. A hivatalos adatok szerint idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett brit egyetemekre a januári határidőig: a tavalyi 1030-hoz képes csak 430-an. Nem csak itthonról csökkentek a számok, az EU-s jelentkezések összesen 40 százalékkal estek vissza tavalyhoz képest, 43030-ról 26010 jelentkezőre – közölte az Engame Akadémia.
A visszaesésnek három fő oka van: a megnövekedett tandíj, a diákhitel elvesztése és a kötelező diákvízum igénylése. A kedvezményes - a brit hallgatók mellett az EU-ból érkezőkre is vonatkozó - tandíj maximális összege az alapszakokon 9000-9250 font, vagyis három és félmillió forint volt, 2021 szeptemberétől azonban ennél jóval nagyobb kiadással kell számolni. Bár a tandíj összege intézményenként és szakonként különböző, az eddigi nemzetközi tandíj (ezt azok a hallgatók fizetik, akik nem britek, és nem is az EU-ból érkeztek) évi 10-26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint között mozog.
„Sajnos beigazolódott a várható forgatókönyv. Bár színvonaluk semmit nem változott, elsősorban pénzügyi megfontolások miatt jelentősen csökkent a magyar diákok érdeklődése a brit egyetemek iránt. További nagy kérdés, hogy a jelentkezést leadott 430 diák közül végül mennyien fogják tudni ténylegesen megkezdeni tanulmányaikat 2021 szeptemberétől, illetve mennyien döntenek a halasztás vagy inkább Hollandia és egyéb európai országok mellett. Bízunk benne, hogy a visszaesés csak átmeneti, és pár éven belül olyan új megoldások születnek, melyek segítségével újra elérhetőbbé válik az Egyesült Királyság a magyar diákok számára is’’ - mondta Lévai Balázs, a külföldi egyetemi felvételire is felkészítő, középiskolások számára alternatív oktatási programot nyújtó Engame Akadémai vezetője.
Új ösztöndíjprogramokkal próbálkoznak a brit egyetemek
Bár egyre több brit egyetem jelent be külön EU-s ösztöndíjakat, egységes megoldás még nem született. Több intézmény a tandíjak befagyasztása mellett döntött: a University of Worcester és University of Leicester sem emel tandíjat idén. Máshol ösztöndíjakkal támogatják a jelentkezőket: a University of Southampton, a University of Essex és a Queen Mary London University például 5000 fontnyi, nagyjából 2 millió forintos garantált ösztöndjat biztosít a felvett EU-s diákok számára.
Ezzel párhuzamosan a magyar diákok is elkezdtek új célországok felé nézelődni. A Brexit egyik nagy nyertese Hollandia lehet, ahol szintén jó minőségű, angol nyelvű képzések várják a diákokat, jóval kedvezőbb tandíjjal.
Az Engame anyaga idézi Alistair Jarvist, a brit egyetemeket összefogó Universities UK ügyvezetőjét, aki szerint aggodalomra ad okot az EU-ból jelentkező diákok számának csökkenése. „A brit kormánynak és egyetemeknek továbbra is fontos feladata, hogy szoros együttműködésben bizonyítsák, milyen értékesek számukra az európai diákok. Ehhez egyrészt szükséges az Egyesült Királyságról mint magas színvonalú továbbtanulási célországról alkotott kép fenntartása, másrészt pedig új típusú pénzügyi támogatási megoldások bevezetése” - nyilatkozta az eredményekről.
Új csereprogramért kampányolnak magyar és lengyel diákok
Ahogy arról az Eduline néhány nappal ezelőtt beszámolt, új EU-s cserediákprogram létrehozásáért indítottak kampányt hallgatói szervezetek, amelyek szerint a Brexit miatt duplájára emelkedő tandíjakat csak a leggazdagabbak tudják kifizetni, ráadásul miután az Egyesült Királyság harminchárom év után kilépett az Erasmus-programból, már Erasmus-ösztöndíjasként sem lehet majd a brit egyetemeken tanulni.
A Save EU Students akciót elindító egyetemisták szerint mindezzel több tízezren járnak rosszul, ezért néhány héten belül petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek - azt szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését. A kampányról bővebb információt itt találtok:
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
