Friss adatok: drasztikusan visszaesett a brit egyetemekre felvételiző magyar diákok száma

58 százalékkal esett vissza a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma – közölte a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia az Eduline-nal. A csökkenés oka, hogy a Brexit miatt az Európai Unióból érkező elsőévesek szeptembertől nem vehetik fel a brit diákhitelt, és elveszítik a tandíjkedvezményt is. Az Egyesült Királyság ráadásul az Erasmus-programból is kilép.

  • Szabó Fruzsina

Csütörtök reggel tette közzé a brit egyetemekre jelentkező diákok statisztikáit a UCAS, az Egyesült Királyság felvételi rendszerét üzemeltető szervezet. A hivatalos adatok szerint idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett brit egyetemekre a januári határidőig: a tavalyi 1030-hoz képes csak 430-an. Nem csak itthonról csökkentek a számok, az EU-s jelentkezések összesen 40 százalékkal estek vissza tavalyhoz képest, 43030-ról 26010 jelentkezőre – közölte az Engame Akadémia.

Az Egyesült Királyság a külföldi továbbtanulást választó magyar diákok harmadik kedvelt célpontja volt
Engame Akadémia

A visszaesésnek három fő oka van: a megnövekedett tandíj, a diákhitel elvesztése és a kötelező diákvízum igénylése. A kedvezményes - a brit hallgatók mellett az EU-ból érkezőkre is vonatkozó - tandíj maximális összege az alapszakokon 9000-9250 font, vagyis három és félmillió forint volt, 2021 szeptemberétől azonban ennél jóval nagyobb kiadással kell számolni. Bár a tandíj összege intézményenként és szakonként különböző, az eddigi nemzetközi tandíj (ezt azok a hallgatók fizetik, akik nem britek, és nem is az EU-ból érkeztek) évi 10-26 ezer font, vagyis négy-tízmillió forint között mozog.

„Sajnos beigazolódott a várható forgatókönyv. Bár színvonaluk semmit nem változott, elsősorban pénzügyi megfontolások miatt jelentősen csökkent a magyar diákok érdeklődése a brit egyetemek iránt. További nagy kérdés, hogy a jelentkezést leadott 430 diák közül végül mennyien fogják tudni ténylegesen megkezdeni tanulmányaikat 2021 szeptemberétől, illetve mennyien döntenek a halasztás vagy inkább Hollandia és egyéb európai országok mellett. Bízunk benne, hogy a visszaesés csak átmeneti, és pár éven belül olyan új megoldások születnek, melyek segítségével újra elérhetőbbé válik az Egyesült Királyság a magyar diákok számára is’’ - mondta Lévai Balázs, a külföldi egyetemi felvételire is felkészítő, középiskolások számára alternatív oktatási programot nyújtó Engame Akadémai vezetője.

Új ösztöndíjprogramokkal próbálkoznak a brit egyetemek

Bár egyre több brit egyetem jelent be külön EU-s ösztöndíjakat, egységes megoldás még nem született. Több intézmény a tandíjak befagyasztása mellett döntött: a University of Worcester és University of Leicester sem emel tandíjat idén. Máshol ösztöndíjakkal támogatják a jelentkezőket: a University of Southampton, a University of Essex és a Queen Mary London University például 5000 fontnyi, nagyjából 2 millió forintos garantált ösztöndjat biztosít a felvett EU-s diákok számára.

Ezzel párhuzamosan a magyar diákok is elkezdtek új célországok felé nézelődni. A Brexit egyik nagy nyertese Hollandia lehet, ahol szintén jó minőségű, angol nyelvű képzések várják a diákokat, jóval kedvezőbb tandíjjal.

Az Engame anyaga idézi Alistair Jarvist, a brit egyetemeket összefogó Universities UK ügyvezetőjét, aki szerint aggodalomra ad okot az EU-ból jelentkező diákok számának csökkenése. „A brit kormánynak és egyetemeknek továbbra is fontos feladata, hogy szoros együttműködésben bizonyítsák, milyen értékesek számukra az európai diákok. Ehhez egyrészt szükséges az Egyesült Királyságról mint magas színvonalú továbbtanulási célországról alkotott kép fenntartása, másrészt pedig új típusú pénzügyi támogatási megoldások bevezetése” - nyilatkozta az eredményekről.

Új csereprogramért kampányolnak magyar és lengyel diákok

Ahogy arról az Eduline néhány nappal ezelőtt beszámolt, új EU-s cserediákprogram létrehozásáért indítottak kampányt hallgatói szervezetek, amelyek szerint a Brexit miatt duplájára emelkedő tandíjakat csak a leggazdagabbak tudják kifizetni, ráadásul miután az Egyesült Királyság harminchárom év után kilépett az Erasmus-programból, már Erasmus-ösztöndíjasként sem lehet majd a brit egyetemeken tanulni.

A Save EU Students akciót elindító egyetemisták szerint mindezzel több tízezren járnak rosszul, ezért néhány héten belül petíciót nyújtanak be az Európai Parlamentnek - azt szeretnék elérni, hogy létrejöjjön egy új, az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cserediák-egyezmény, amely ellensúlyozná az Erasmus+ kiesését. A kampányról bővebb információt itt találtok:

Hozzászólások

„Nem lett eredménye a tavalyi tüntetésnek” – a BGE hallgatói újra demonstrálnak, szerintük tovább romlott a helyzet, és egyre többen hagyják ott az egyetemet

Július 2-án ismét utcára vonulnak a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói. A szervezők szerint a tavalyi tüntetés óta nem történt érdemi előrelépés az általuk kifogásolt ügyekben, miközben a vizsgaközpont működésével, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák tovább súlyosbodtak. Úgy vélik, a jelenlegi működés miatt már nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és az egyetem dolgozói közül is egyre többen elégedetlenek.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.