Az Oktatói Hálózat is tiltakozik az egyetemi átszervezések ellen

Az utóbbi hetekben öt állami egyetemet hajszolt bele a kormány az alapítványi átalakulásba, maradék autonómiájának teljes feladásába - írják közleményükben.

  • Eduline

Felszólítják a parlamenti képviselőket, hogy akadályozzák meg az állami egyetemek privatizálásának törvénybe foglalását - írják közleményükben.

Szerintük az eljárás során a kormány "illegitim eszközök egész sorát vetette be: megzsarolta az egyetemeket azzal, hogy csak az alapítványosítás elfogadása esetén jutnak további forrásokhoz”.  A hálózat szerint a kormány kommunikációja mindvégig bizonytalanságban tartotta az érintetteket, de jellemző volt a megtévesztése, a folyamatos dezinformáció, a hitegetés, a valós információk visszatartása, elhallgatása és a kettős beszéd - emelik ki.

2021. január elején az alapítványosításba most bevont intézmények vezetői még azt sem tudták, hogy ők is sorra kerülnek, a hónap végén pedig már ügydöntő szavazásokat kellett lezavarniuk a szenátusokban. Csak január közepén szivárgott ki az a dokumentum, amelyből kiderült, hogy február 9-én már a parlament elé terjesztik a jogszabály-módosítást. A rendkívüli helyzetben egyes érintett egyetemi karokon spontán plénumok szerveződtek, amelyeken a többség elutasította az erőszakos átalakítást, hivatalos fórumokon előfordult, hogy a megszólalók nem kaptak lehetőséget, sőt az Oktatási Hálózat szerint volt, ahol szabálytalanul bonyolították le a szavazást.

Az erőltetett ütemű folyamat nem tette lehetővé, hogy az egyetemi polgárok érdemben megvitassák az átalakítás kérdését.

- írják. Szerintük a tervezett átalakítások megszüntetik az oktatás és a kutatás szabadságát, veszélybe sodorják a diákok továbbtanulását, a képzések tandíjmentességét, és szűkítik az egyetemre való bejutás lehetőségét. Megszűnik az oktatók közalkalmazotti státusza, ezzel megkezdődhet a tömeges elbocsátás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.