Szeged után Pécsen is szavazott az egyetem szenátusa az alapítványi átalakulásról.
Hosszas - több mint három órás - vita után a Pécsi Tudományegyetem modellváltását 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a szenátus.
A szavazás előtti vitán többek között szó volt az időhiányról és a felmerülő kétségekről és a garanciahiányról is. Több hozzászóló szenátusi tag szerint a korábbi rendszer sem működött jól és a modellváltás nem jár lényeges hátránnyal.
Ma délután Szegeden is megszavazták a modellváltást, tegnap a Semmelweis Egyetem szenátusa is megszavazta, követve a Debreceni Egyetem múltheti példáját. A felmérések alapján a hallgatók többsége ellenezte a modellváltást, az egyetemi oktatók és dolgozók pedig nehezményezték, hogy véleményüket nem kérik ki, a tervezett átalakításról nem folynak egyeztetések. Ma Pécs polgármestere is állást foglalt és közleményben tiltakozott a Pécsi Tudományegyetem fenntartócseréje lenne.
Péterffy Attila szerint "ez egy felülről vezérelt, az egyetemi polgárok érdekeit, igényeit és véleményét figyelmen kívül hagyó átalakítás”, az ország legrégebbi egyetemének néhány hét alatt történő és az érintettek bevonása nélkül levezényelt átszervezése távol áll az önrendelkezéstől, az egyetemi autonómia megőrzésétől és a demokrácia működésétől.
Ma reggeli interjújában Orbán Viktor is kitért az egyetemi átalakításokra. Kiemelte, hogy a bár az egyetemek döntenek a kérdésben, de "akarjanak benne részt venni". A kormány célja, hogy a következő évtizedben a gazdaság motorja a felsőoktatás, a tudomány legyen. Sőt, a tegnap alapítványhoz vándorolt Semmelweis Egyetem kapcsán ismét előkerült a nemzetközi rangsorok meghódítása is, mint vágyott jövőbeli cél. A felsőoktatási átalakítások kapcsán beindultak a folyamatok, az "egyetemi korszerűsítéseknek" már kormánybiztosa is van. "Megállapodtam Stumpf Istvánnal, aki vállalta a felsőoktatási modellváltás koordinációját" - írta ki közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
