Szeged után Pécsen is szavazott az egyetem szenátusa az alapítványi átalakulásról.
Hosszas - több mint három órás - vita után a Pécsi Tudományegyetem modellváltását 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a szenátus.
A szavazás előtti vitán többek között szó volt az időhiányról és a felmerülő kétségekről és a garanciahiányról is. Több hozzászóló szenátusi tag szerint a korábbi rendszer sem működött jól és a modellváltás nem jár lényeges hátránnyal.
Ma délután Szegeden is megszavazták a modellváltást, tegnap a Semmelweis Egyetem szenátusa is megszavazta, követve a Debreceni Egyetem múltheti példáját. A felmérések alapján a hallgatók többsége ellenezte a modellváltást, az egyetemi oktatók és dolgozók pedig nehezményezték, hogy véleményüket nem kérik ki, a tervezett átalakításról nem folynak egyeztetések. Ma Pécs polgármestere is állást foglalt és közleményben tiltakozott a Pécsi Tudományegyetem fenntartócseréje lenne.
Péterffy Attila szerint "ez egy felülről vezérelt, az egyetemi polgárok érdekeit, igényeit és véleményét figyelmen kívül hagyó átalakítás”, az ország legrégebbi egyetemének néhány hét alatt történő és az érintettek bevonása nélkül levezényelt átszervezése távol áll az önrendelkezéstől, az egyetemi autonómia megőrzésétől és a demokrácia működésétől.
Ma reggeli interjújában Orbán Viktor is kitért az egyetemi átalakításokra. Kiemelte, hogy a bár az egyetemek döntenek a kérdésben, de "akarjanak benne részt venni". A kormány célja, hogy a következő évtizedben a gazdaság motorja a felsőoktatás, a tudomány legyen. Sőt, a tegnap alapítványhoz vándorolt Semmelweis Egyetem kapcsán ismét előkerült a nemzetközi rangsorok meghódítása is, mint vágyott jövőbeli cél. A felsőoktatási átalakítások kapcsán beindultak a folyamatok, az "egyetemi korszerűsítéseknek" már kormánybiztosa is van. "Megállapodtam Stumpf Istvánnal, aki vállalta a felsőoktatási modellváltás koordinációját" - írta ki közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Az egyetemek átalakításával kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
